 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I.
fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer
mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg
a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig
felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott -
második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra
ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló
hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell
a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági
elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban
megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem
lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az
alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok
szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A
bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok
helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait
összefoglalni.
A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit
tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult
állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a
népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani.
Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne
maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi
viták után szülessen döntés.
A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni
azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az
alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák.
Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló
paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi
fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok
programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A
hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az
államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem
nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a
kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az
alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi
önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|