|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (16. rész)
|
Szó sincs erről nagy jelentőségük ellenére sem. De szándékaink szerint - és ez talán a legfontosabb - az Alkotmány egyrészt visszaállítja a kontinuitást a magyar állam- és alkotmányfejlődéssel, a benne kikristályosodott elvekkel, s integrálódni törekszik az európai alkotmányfejlődés fő vonalába, a politikai eszméknek és intézményeknek abba az évezredes fejlődésébe, amely az európaiságot, általánosabban: ma már a civilizáció alapjait jelenti. Mindezekből következően az Alkotmány a jogállam eszméjére épül, s az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást, kialakítja azt az alkotmányos jogokat, tételeket védő rendszert, amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja. ,,A szabályozási elvek,, tehát a korábbi, az 1949-es alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot; elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam és az állampolgár viszonyát - szakítva a túlsúlyos államfelfogással -, hogy az új Alkotmány egyértelműen állampolgár-centrikus legyen. Az állam nem ,,adományozó,,, gondoskodó, paternalista állam, hanem ,,szolgáltató,, állam; az egyén pedig, polgári létéből eredően az alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok ,,birtokosa,,. Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk részévé tettünk. Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban előrekerül, első vagy második fejezetnek, de mindenképpen az államszervezetet szabályozó fejezet elé. A párt és az állam elhatárolásának több évtizedes dilemmája, sikertelensége - az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében, mely ma már a pártok és nem az egypárti politikai rendszer alkotmányos intézménye - úgy vélem sikeresen megoldható. Kialakulhat a társadalmi-politikai és az állami szféra kölcsönös ellenőrzöttsége, más szóval az ellenőrzött, demokratikus hatalomgyakorlás. A hatalom megosztásának régi doktrináját - amelyet klasszikus formájában csupán a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásában és egyensúlyában értelmezünk - négy síkon kell vizsgálnunk és érvényesítenünk. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|