Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 29.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye

"Tekintettel a kialakult helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:

A szovjet fegyveres erők

"... a konfliktus esélye az Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték, miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11 százalékkal csökkentek. Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét. Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai hatalma lesz."

Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)

Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az
idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való
erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú
viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból
kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is
válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká,
ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a
jogi karakterük.

    Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét,
éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló
normajellegét hangsúlyozzuk.

    Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem
ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól,
eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai
rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló
szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával
természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi
szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső
logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van
téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak,
végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi
politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek
indokául szolgáló eszméket.

    Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények
segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a
társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e
jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők,
szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos
megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt
nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett
jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új
szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése
mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább
továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon
lezárni.

    A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például
koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad
számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból
fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s
így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban
szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is
másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a
társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)


1989. március 8., szerda 15:42


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 29. Ami a köztársasági elnökválasztást illeti felmerült, hogy a Kisgazdapárt Vörös Vince személyében állítson jelöltet. Ő azonban elhárította ezt a lehetőséget. Ekkor a budapesti szervezet Habsburg Ottót kívánta jelöltnek állítani.(D/18) Akkoriban voltak olyan hírek, hogy jelölését az SZDSZ, sőt a FIDESZ sem utasítja el teljesen. Habsburg Ottó, aki akkortájt már sokat járt Magyarországon és nagy népszerűségnek örvendett, udvariasan elhárította ezt a lehetőséget."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD