 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán?
|
1989. február 18., szombat - További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - a kormány tájékoztatóját elfogadó - határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy - független szakértők bevonásával - felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell.
A képviselők - egyebek között - azzal indokolták indítványukat,
hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább
romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát
- írják -, mivel a kormány ígérete szerint a vizierőművet addig nem
helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készülnek el. A
beruházási költségek körüli vita máig nem tisztázódott, s a
képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével
kapcsolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és
1985-ös állásfoglalását például a szavazás előestéjén kapták kézhez.
Valószínűnek látszik - fogalmaz a beadvány -, hogy a lakosság
népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több
mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. A
népszavazásról szóló leendő törvény minden bizonnyal kötelezővé
teszi ilyen nagy számú aláírás esetén annak elrendelését, azonban nem
lenne szerencsés a felelősséget a kevéssé informált állampolgárokra
hárítani.
Mivel a törvényhozó testület csak megfelelő információk
birtokában teljesítheti alkotmányos kötelezettségét, Bubla Gyula és
képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcsolatos dokumentumot
sorolnak fel - köztük az MTA Elnökségének, illetve főtitkárának
észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos
jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-beli Yale Egyetem tíz
professzorának szakvéleményét -, amelyek ismerete nélkül nem
hozható megalapozott döntés.
Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az
Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot
tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi
ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az
Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) - az előterjesztő
esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. (MTI)
1989. február 17., péntek 23:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|