 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (11. rész)
|
Végül Stadinger István a már elfogadott módosításokkal együtt
bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról
szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett
elfogadta.
Ezt követően - az elfogadott napirendnek megfelelően - az
Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály
-----------------
(Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új Házszabályokat előkészítő bizottság
elnöke tartotta meg expozéját.
Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az
Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyekről mások
mellett véleményt mondott a Parlament számos állandó bizottsága, az
Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is. A
módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak
egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy
az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit
a most előterjesztett Házszabályokban rendezzék. Így abból
kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére,
választására, visszahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági
indítvány intézményére vonatkozó javaslatok.
A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy
fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, amelyeket az
Alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak
kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a
képviselőket, hogy - javaslataik jogosságának elismerése mellett -
legyenek türelemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását.
Azt követően természetesen ezeknek - a most tárgyalásra nem javasolt
eljárásoknak - a rendjét tartalmazni kell majd a Házszabályoknak
is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény
kodifikálásával nem várják meg az új Alkotmányt, hanem március 31-ig
előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A Parlament és a
kormány kapcsolatának körében viszont már most javasolja a bizottság
annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az
Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja,
hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat
előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és
álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is.
Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási
javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának
megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából
indítványozzák a jelölő bizottság létrehozását, amely a plenáris
ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|