|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (10. rész)
|
A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogadták a képviselők, hogy az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot együttesen tárgyalják, de külön-külön hoznak határozatot a törvénytervezetekről. Elsőként Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront ------------- Országos Tanácsának főtitkára kért szót. Elmondotta, hogy a két törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadalmi vitáján körülbelül ötvenezren vettek részt, nyilvánítottak véleményt. Az állampolgárok több mint 1200 gyűlésen fejtették ki álláspontjukat. Állást foglaltak a gyülekezési és egyesülési jog alapvető kérdéseiben a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházak, a nemzetiségi szövetségek. Az újonnan létrejött társadalmi szerveződések többsége is elküldte észrevételeit. Huszár István a következőkben a vita tapasztalatait összegezte. Mint mondotta, a törvényalkotás joga és kötelezettsége a Parlamenté, de megnyugató, ha a javaslatok mögött megtalálható a társadalom széles rétegének egyetértő véleménye. A benyújtott törvényjavaslatot érdemes összevetni azzal a törvénytervezettel, amelyet előzetesen vitára bocsátottak. A változatok között - a most tárgyalt javaslatok előnyére - alapvető pontokon jelentősek az eltérések. Ezek a változások messzemenően hasznosították a társadalmi vita tanulságait. A törvénytervezetek társadalmi vitái során szóba kerültek a társadalmi, a politikai élet legidőszerűbb kérdései. Ez jele annak, hogy a társadalom politizálódik, nő az érdeklődés a köz, a nemzet ügyei iránt. Lemérhető az is, hogy a magyar társadalom tovább differenciálódik, s az eltérések a nézetekben, a véleményekben a korábbinál világosabban kifejezésre jutnak. A vitákban, a politikai folyamatokban olykor a radikalizálás jelei is felismerhetők. Összességében elmondható: ma már nem csupán tétje, értelme is van a szavaknak, ezt a benyújtott törvénytervezet igazolja. A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok illeszkednek a politikai rendszer reformjának folyamatába. A két törvénytervezet elfogadása azonban csupán az első lépésnek számíthat, amely már jelezheti a követendő, helyes irányt. Ugyanakkor tény, hogy ez önmagában nem nyújt garanciát a biztos - és szükséges ütemű - haladáshoz. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|