![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szovjet-Magyar Baráti Társaság 1. rész
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 14., kedd - Miként lehet - lehet-e egyáltalán - ,,intézményesíteni,, két nép barátságát? Elsősorban erről tájékozódott Ivan Vaskebától, a szovjet nagykövetség tanácsosától, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének budapesti képviselőjétől Kárpáti János, az MTI munkatársa. A beszélgetés apropóját az adta, hogy 1958. február 14-én alakult meg a Szovjet-Magyar Baráti Társaság.
- Intézményre szükség van, hogy legyen, aki összefogja ezeket a kérdéseket, hogy legyen kihez fordulni. De azért ha Szovjet-Magyar Baráti Társaságról beszélünk, akkor ezt nem szabad pusztán intézménynek nevezni. Emberi kontaktusokról, az emberi kapcsolatok elmélyítéséről, szélesítéséről van szó. Itt nincs helye bürokratikus ügyintézésnek - mondja Ivan Vaskeba. A siófokiak esetét említette példaként. A Balaton-parti város Magyar-Szovjet Baráti Társaságának a napokban szóvá tették Borisz Sztukalin nagykövetnek: nehézkes, lassú még a kapcsolatteremtés a szovjet partnerekkel. ,,Majdnem felugrottam a székről. Hiszen ha hozzám fordulnak, én ezt szívügyemnek tekintem. Nem felelt a területi pártbizottság? Én majd megtalálom a megfelelő köztársaság központi bizottságát, vagy az első titkárhoz fordulok,,. Példát is hozott, ott vannak a békésiek, akiknek májusban - egyszerűen egy levéllel - segíteni tudott a kontaktus létrehozásában a penzaiakkal. ,,Sohase teszek a fiókba semmit. A nap folyamán összegyűlt cetliket este előveszem, a megírni valókat megírom, reggel már gépelhetik, postázhatják,, - összegezte munkamódszerét Ivan Vaskeba. - Ez csupán egyéni alkat kérdése, vagy függ a külső feltételektől is? A tanácsos tartózkodott attól, hogy az ,,objektív korlátokra,, hivatkozzék. ,,Úgy hiszem, még nem mindenben találtuk meg azt a módszert, azt a stílust, hogy miként lehet az emberek szívéhez eljutni, hogy nyitottabbak legyenek a barátságra. Itt is peresztojkára van szükség. Meg kell azonban mondanom: én 1973-ban jöttem Magyarországra. Azok még a pangás évei voltak. De én, úgy tűnik, akkor sem dolgoztam másként. Változik ugyan a szisztéma, de ezen a munkaterületen azért a legtöbb a személyiségen, az emberi tényezőn múlik,,. Ami a baráti, testvérvárosi kapcsolatok tartalmát illeti, Ivan Vaskeba elégedetten állapította meg: sikerült túlszárnyalni az ,,eljöttem, megnéztem, hazamentem,, szintjét. (folyt.köv)
1989. február 14., kedd 16:03
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|