 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány szabályozási koncepció-tervezetben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataikat. Megítélésük szerint ez a biróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne,bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek.
Az Alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e
az alaptörvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapítja az
alkotmányellenességet, felfüggeszti a szóban forgó törvény
végrehajtását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt
alacsonyabb szintű jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök
(a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Tanács
helyébe) felkérésére - előzetesen, a törvény kihirdetése előtt is
állást foglalhat: összhangban van-e az adott jogszabály az
alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozhat egyebek között az Alkotmányban
rögzített alapjogok védelme.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés, az
Országgyűlés bizottságai, meghatározott számú országgyűlési
képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb
ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója - ha létrehozzák
ezt a tisztséget - , a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti
szervek kapjanak jogosítványt alkotmánybírósági vizsgálat
indítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok
is kezdeményezhessék-e az Alkotmánybíróság eljárását. Kétségtelen,
hogy az alkotmányjogi panasz intézményének megteremtése az
Alkotmánybíróság túlterhelését, az ügyek elhúzódását eredményezheti.
Növelheti azonban az alkotmány értékét, s hozzájárulhat az
állampolgárok és az állam közötti bizalom erősítéséhez -
állapították meg a jogászok. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|