Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 29.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye

"Tekintettel a kialakult helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:

A szovjet fegyveres erők

"... a konfliktus esélye az Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték, miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11 százalékkal csökkentek. Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét. Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai hatalma lesz."

Országgyűlés - visszhang

Tokió, London, Róma 1989. január 11. szerda (MTI) - Tekintélyes nyugati lapok szerdán részletesen beszámolnak az Országgyűlés üléséről, s ismertetik a pluralizmus kiszélesítésére irányuló törványjavaslatokat. Bár néhány kommentárban kétségeket hangoztatnak, a hírmagyarázatok többségében elismeréssel szólnak a magyar törvényhozás munkájáról. Több újság kiemeli a Magyarországról történő szovjet csapatkivonással kapcsolatos bejelentést is.

A tokiói Asahi Evening News, valamint az Asian Wall Street
Journal egyaránt beszámol szovjet egységek küszöbön álló
távozásáról, s ismertetik ezzel kapcsolatban Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter általuk ,,szokatlannak,, nevezett interjúját
is.

    A milánói Corriere della Sera Grósz Károly interjúja és Kárpáti
Ferenc nyilatkozata alapján, illetve Mihail Gorbacsov ezzel
kapcsolatos beszédére emlékeztetve ismerteti a várható
csapatkivonásról szóló bejelentést. Ezt az olasz lap a korábbi
jelzésekkel szemben ,,már egyértelmű közléseként,, értékeli, s utal
arra, hogy a csapatkivonás terén Magyarország ,,az elsők közt
szeretne lenni,,. A Parlamenttel kapcsolatban a milánói lap kitér az
egyesülési és gyülekezési törvény várható elfogadására, s úgy itéli
meg, hogy a kormány és az ellenzék között kölcsönös a
bizalmatlanság, de a szaporodó ellenzéki csoportok nem tudták
kiterjeszteni befolyásukat az ipari munkásságra.

    A londoni sajtó szintén beszámol a csapatkivánásról, s nagy
teret szentel a parlamenti törvényhozásnak. A Financial Times a
következő címet adta tudósításának: ,,A gazdasági szigortól sujtott
szkeptikus magyarok politikai reformokra várnak,,. Az üzleti körök
lapja szerint az egyesülési és gyülekezési törvénnyel ,,megteremtik
a pártok versengésének alapját,,. A Daily Telegraph Berecz Jánost
idézi, miszerint a független csoportok törvényesítése magnyitja az
utat a többpártrendszer felé. Az The Independent tudósítója úgy
vélekedik, hogy a pluralizmusról szóló törvény ,,megbéklyózza,, az
ellenzéket, mert a pártok szerepét csak később tisztázzák. A The
Guardian viszont kiemeli, hogy mindez ,,még egy évvel ezelőtt is
elképzelhetetlen lett volna,,. A The Times is azt hangoztatja
tudósításában, hogy negyven év után most először alakulhatnak meg
törvényesen az MSZMP-től független politikai szervezetek. +++


1989. január 11., szerda 14:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - visszhang - 2.

Budapest, 1989. január 11. szerda (MTI-AP/AFP/Reuter/DPA) - A legfontosabb nyugati hírügynökségek szerdán szinte egyhangúlag úgy fogalmaztak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával a magyar parlament - a kommunista Kelet-Európo történetében először - ,,kikövezte az utat,, egy többpártrendszer kialakulása számára.

,,Magyarország kikövezte az utat a kommunista hatóságok
ellenzéke számára szerdán, amikor a parlament a független pártok és
a nyilvános tüntetések engedélyezése mellett szavazott,, - ezekkel a
szavakkal vezette be tudósítását a Reuter hírügynökség, amely a
továbbiakban Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézi. A
miniszter a Reuternek úgy nyilatkozott, hogy ezek voltak az első
lépések a magyar politikai rendszer átalakítása felé, amely azt
jelenti, hogy a tekintélyelvű politikai rendszer átváltozik
pluralistává. Ugyanez a hírügynökség megszólaltatta Kőszegh
Ferencet, a Szabad Demokraták Szövetségének ,,szóvivői,,
minőségében. Eszerint a szervezet ,,óvatosan,, üdvözölte az új
törvényt, hiszen jobban szerette volna, ha az azonnal lehetővé tette
volna az ellenzéki pártok megalakítását.

    A UPI - egyébként tárgyszerű - híradásában visszautalt arra,
hogy az elmúlt hetekben Grósz Károly többször kijelentette: a
pártnak nem áll szándékában másoknak átadni a hatalmat, ugyanakkor
kész tárgyalni mindenkivel, aki őszintén akarja a szocialista nemzet
javát.

    A legtöbb hírügynökség - így az AP és a DPA - kifejtette, hogy a
kétnapos vitában a reformok gyorsaságának a kérdésében összecsaptak
egymással a nagyobbfokú pluralizmus hívei és az ,,ortodox,,
kommunisták. A nyugatnémet hírügynökség kiemelte: több felszólaló
követelte, hogy az egyesülési törvényből töröljék azt a passzust,
amely szerint a kommunisták pártja mellett létrehozandó új pártokról
egy külön törvény rendelkezzék. Az AFP Berecz János, Szentágothai
János és Puja Frigyes felszólalását külön is tömören ismertette. Az
AP szerint a képviselők a vita során ,,meggyőzték,, a kormányt, hogy
hozza előre a törvény beterjesztésének dátumát ahhoz az időponthoz
képest, amelyet a ,,kommunista hatóságok,, eredetileg szükségesnek
láttak.

    A nyugat-berlini Der Tagesspiegel és a Berliner Morgenpost
szerdán ugyancsak beszámolt olvasóinak a vitáról. Idézték Kulcsár
Kálmánt, miszerint az egyesülési és gyülekezési szabadság alapvető
emberi jog, nem pedig az államtól kapott ajándék. +++


1989. január 11., szerda 20:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 29. Ami a köztársasági elnökválasztást illeti felmerült, hogy a Kisgazdapárt Vörös Vince személyében állítson jelöltet. Ő azonban elhárította ezt a lehetőséget. Ekkor a budapesti szervezet Habsburg Ottót kívánta jelöltnek állítani.(D/18) Akkoriban voltak olyan hírek, hogy jelölését az SZDSZ, sőt a FIDESZ sem utasítja el teljesen. Habsburg Ottó, aki akkortájt már sokat járt Magyarországon és nagy népszerűségnek örvendett, udvariasan elhárította ezt a lehetőséget."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD