Rendszerváltás és az MTI

	Ausztriai szimpózium - Kovács László (1.rész)
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1989. október 20. péntek (MTI-tud) - A közép- és kelet-európai reformfolyamatokról, valamint az e térség országai és Ausztria közötti együttműködés új formáiról kétnapos nemzetközi szeminárium kezdődött pénteken a Bécs közelében lévő hernsteini kastélyban. Az Osztrák Külpolitikai Társaság által rendezett tanácskozáson az osztrák politikai és gazdasági élet számos vezető képviselőjén kívül magyar, szovjet, lengyel és csehszlovák politikai és közéleti személyiségek is részt vesznek. A szeminárium első ülésén, amely a témakör politikai oldalait vitatta meg, előadást tartott Kovács László külügyi államtitkár, megjelent továbbá Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Nagy János bécsi magyar nagykövet. Kovács László előadásában áttekintést adott a magyarországi társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok egészét átfogó reformokról. Hangsúlyozta: a gyökeres változásokat az tette szükségessé, hogy a társadalmi fejlődés eddig követett modellje kimerítette mminden tartalékát, hajtóerejét. Kiemelte, hogy a modellváltás célja egy európai színvonalú jogállam, a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia megteremtése és a vegyestulajdonra épülő piacgazdaság kiépítése. E folyamatnak korszakos jelentőségű állomása volt az MSZMP mint ,,állampárt,, megszűnése és egy modern baloldali párt, a Magyar Szocialista Párt megalakulása, az Alkotmány módosítása és a párttörvény megalkotása. A reformfolyamatok és a külpolitika összefüggéseiről szólva az államtitkár kiemelte, hogy a reformfolyamat egyidejűleg segíti és igényli Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerének jelentős mértékű kiszélesítését, tartalmának gazdagítását. Azon meggyőződésének is hangot adott, hogy a modellváltás lehetőséget nyújt a társadalmi, gazdasági és technológiai fejlődés nemzetközi élvonalához történő kapcsolódásra, az Európához való kötődés erősítésére. Kifejtette, hogy Magyarország és Ausztria különlegesen jó, az élet minden területére kiterjedő együttműködésének tartalmi és formai gazdagításához a magyarországi reformok szintén jobb feltételeket, új lehetőségket biztosítanak. (folyt.) 1989. október 20., péntek 15:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ausztriai szimpózium - Kovács László (2. rész)
A vezető magyar diplomata hangsúlyozta: Magyarország és Ausztria földrajzi helyzete folytán is egyaránt abban érdekelt, hogy Európa mindkét felével szoros kapcsolatokat tartson fenn. Ausztria, mint fejlett piacgazdaságú, semleges ország és Magyarország, mint piacgazdaságot építő, s a Varsói Szerződés Szervezetéhez tartozó óllam, az Európát átívelő híd fontos pillérei lehetnek. Együttműködésük jelentős mértékben segítheti az Európai Közös Ház felépítését és berendezését. Az új együttműködési lehetőségekről szólva Kovács László kiemelte az újabb vegyes vállalatok alapításának, a tőke- és munkaerőmozgás bővítésének fontosságát, s hogy a gazdasági fejlesztési programok összehangolása lehetővé tenné a komparatív előnyök kihasználását. Utalt arra, hogy a ,,vasfüggöny,, lebontása és a magyar részről javasolt 50 kilométeres biztonsági zóna kialakítása még kedvezőbbé teszi a határ menti együttműködés feltételeit. A határ menti területek között ki lehetne próbálni olyan új együttműködési formákat, amelyek azután a két ország átfogó kapcsolatrendszerébe is beépülhetnek. Szólt arról, hogy az Alpok-Adria Munkaközösség, valamint a jövő hónapra előirányzott magas szintű olasz-jugoszláv-osztrák-magyar találkozó és az ebből remélhetőleg kialakuló közép-európai együttműködés keretében, s az 1995-ös világkilállítás tervezett közös megrendezésével Magyarország és Ausztria az összeurópai együttműködés ügyét, a kelet-nyugati viszony javítását is jól szolgálhatja. A külügyminisztériumi államtitkár elismerően szólt arról, hogy Ausztria, mint a 24 ország egyike, konkrét lépésekkel kívánja támogatni a magyarországi és lengyelországi reformfolyamatot. Véleménye szerint azonban ezen túlmenően, mint Magyarország szomszédja, fontos szerepet játszhat abban is, hogy meggyőzze azokat, akik a támogatással kapcsolatban a ,,kivárást,, tartják célszerűnek. Kifejezte meggyőződését, hogy Magyarország stabilitásának megbomlásában, a támogatás elmaradása miatt esetleg kialakuló és könnyen kezelhetetlenné váló válsághelyzetben egyetlen felelős politikai tényező sem lehet érdekelt. A magyarországi reformok sikere ugyanakkor nem csupán a magyar nép érdeke, hanem az európai stabilitásra és a kelet-nyugati viszonyra gyakorolt kedvező hatása miatt a nemzetek közösségéé is. (folyt.) 1989. október 20., péntek 15:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ausztriai szimpózium - Kovács László (3.rész)
A szemináriumot megnyitó beszédében Thomas Klestil, az osztrák külügyminisztérium főtitkára méltatta a közép- és kelet-európai országoknak a piacgazdaság és a demokratizálás irányában elindított reformjait, kiemelve, hogy Magyarországon és Lengyelországban ez a folyamat rendkívül gyors, és máris mélyreható változásokat eredményezett. Hangoztatta, hogy Európa nyugati felének erre az átalakulásra nem elzárkózással, hanem nyitottsággal kell válaszolnia, segítve a reformok útján járó országokat súlyos gazdasági gondjaik leküzdésében. A Kelet és Nyugat között hagyományosan híd-szerepet betöltő Ausztria is tevékenyen részt kíván venni az ilyen irányú európai összefogásban - mondta az osztrák politikus, és részletezte a gazdasági együttműködésnek és segítségnyújtásnak azokat az új formáit, amelyet országa a kelet-európai változások követelményei szerint alkalmazni kíván. Nyikolaj Sislin, az SZKP KB titkárságának tagja leszögezte, hogy a Szovjetunióban folytatódnak a peresztrojka forradalmi jelentőségű lépései, a szovjet társadalom leszámol múltjával és semmilyen formában nem kíván visszatérni hozzá. Hangoztatta: a szovjet politika tisztában van azzal, hogy az országnak lényegében saját magának kell megoldania nagy problémáit, ebben nem játszhat számottevő szerepet a külső segítség, de előmozdíthatja a széles körű és hatékony nemzetközi együttműködés. Paul Lendvai, magyar származású újságíró, az osztrák rádió nemzetközi adásainak intendánsa felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista országokban a demokratizálási törekvéseket a nacionalizmus feléledésének veszélyes jelenségei is kísérik, s ezzel kapcsolatban főként a szovjetunióbeli fejleményekre utalt. Kifejtette azt a véleményét, hogy a közép- és kelet-európai reformországoknak nem feltétlenül új Marshall-tervre van szükségük a Nyugattól, hanem a támogatás konkrét, az illető államok helyzetéhez és szükségleteihez igazodó lépéseire. Egyes nyugati, kortes-jellegű állásfoglalások gyakran túlzott várakozásokat keltenek ezekben az országokban, amelyeknek azonban helyzetük tényleges megjavításához nem a rokonszenv-nyilvánítás szólamaival, hanem gyakorlati eszközökkel lehet és kell segíteni - mondta Lendvai. (folyt.) 1989. október 20., péntek 16:04
Vissza »

	Ausztriai szimpózium - Kovács László (4.rész)
Marek Venuta, a CSKP KB titkárságának tagja azt fejtegette, hogy hazájában a szovjet peresztrojka ösztönző hatására ugyancsak átalakítási folyamat megy végbe, amelynek élén a CSKP áll, s amely a gazdaságirányítási rendszer lényeges megváltoztatása után fokozatosan kiterjed a politikai rendszer korszerűsítésére is. A hernsteini szimpóziumon a program szerint szombaton az előadók között lesz Beck Tamás kereskedelemi miniszter, valamint Berend T. Iván, a Magyar Tudomanyos Akadémia elnöke. +++ 1989. október 20., péntek 16:06
Vissza »