 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény a filmszakma ésszerű átalakításáról
"A szeptember 15-én vitára bocsátott vázlat előtt Glatz Ferenc
művelődési miniszter a szeptember 11-ei miniszteri értekezleten
véleményezte, sőt támogatásáról biztosította a kidolgozott
tervezetet, melyet 1990. január 1-jétől kiván bevezetni.
Ennek a magyar mozgókép-gyártás egészét érintő, módszereiben
áldemokratikus, ellenőrizhetetlen zártkörű akciónak azonnali
leállítását és nyilvánosságra hozatalát követeljük."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Stratégiai kezdeményezés
"Az amerikai szenátus úgy döntött, nem emeli meg a képviselőház által
csökkentett stratégiai védelmi kezdeményezés költségvetését. Mint
tudósítónk jelentette, ez is csak azt bizonyítja, hogy a program
népszerűsége egyre inkább csökken.
- A szenátus 2:1 arányban utasította el a stratégiai védelmi
kezdeményezés 1990. évi költségvetésének emelését. A honvédelmi
költségvetés szenátusi tervezete 4 milliárd dollárt irányoz elő erre
a célra. A képviselőház csak 3,1 milliárd dollárt szavazott meg, és
most - ahogy ez az amerikai törvényhozásban lenni szokott - egy
külön bizottság próbálja kidolgozni azt a kompromisszumot, amely az
egész kongresszusnak megfelel."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (22. rész)
|
Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár, 18. vk.), a Kisvárdai Városi
------------
Tanács kórházának általános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka
bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. Arra kérte a tárca vezetőjét: úgy nyújtsa majd
be az adótörvény módosítását az Országgyűlés elé, hogy különítsék el
a kötelező túlmunka bérét az adóalaptól, s arra 20 százalékos
lineáris adókulcsot alkalmazzanak. Kérte továbbá, hogy a
Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
közösen határoza meg, mely munkakörökben kötelezhetik a dolgozókat
túlmunkára.
Békesi László válaszában utalt arra, hogy a kormány az
adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszti
az Országgyűlés elé. Így az interpellációban felvetett kérdést is
ekkor tárgyalja majd a Parlament. Vitába szállt a képviselőnek azzal
a kérésével, hogy a kötelező túlmunka díjára forrásadót
alkalmazzanak. A mai magyar bérrendszerben - amely fokozatosan
alakul át - ugyanis rendkívül sok bérpótlék, túlmunkával,
teljesítménynöveléssel kapcsolatos bérelem létezik. Ha ezt a
kiskaput megnyitják - s ez a gazdaság valamennyi szféráját érintené,
nem csak az egészségügyet -, gyakorlatilag ketté szakadna a
bérrendszer, illetve az adórendszer. Ezzel lényegében megszűnne az
adórendszernek az az általánosan elfogadott alapelve, miszerint ne a
jövedelem forrását, hanem annak nagyságát vonják azonos mértékű
adóztatás alá. Ez pedig elvi jelentőségű döntés, nem pedig taktikus
megfontolás kérdése. A kormányzat nem tudja vállalni, s a
képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének ilyetén
módosítását. Ezzel szemben a kormánynak az a szándéka - tette hozzá
-, hogy az idén meghirdetett mértéknél nagyobb arányú béremelést
hajtsanak végre az egészségügyben. A túlmunka-díjak körül kialakult
feszültséget egyébként maguk a munkáltatók is jelentősen
csökkenthetnék. Magyarán: a túlmunkát jobban meg kell fizetni.
Az interpelláló képviselő nem fogadta el a pénzügyminiszter
válaszát, s az Országgyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke
ezért további vitára visszautalta az interpellációt az illetékes
bizottságnak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 19:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|