![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Közlemény a filmszakma ésszerű átalakításáról
"A szeptember 15-én vitára bocsátott vázlat előtt Glatz Ferenc
művelődési miniszter a szeptember 11-ei miniszteri értekezleten
véleményezte, sőt támogatásáról biztosította a kidolgozott
tervezetet, melyet 1990. január 1-jétől kiván bevezetni.
Ennek a magyar mozgókép-gyártás egészét érintő, módszereiben
áldemokratikus, ellenőrizhetetlen zártkörű akciónak azonnali
leállítását és nyilvánosságra hozatalát követeljük."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Stratégiai kezdeményezés
"Az amerikai szenátus úgy döntött, nem emeli meg a képviselőház által
csökkentett stratégiai védelmi kezdeményezés költségvetését. Mint
tudósítónk jelentette, ez is csak azt bizonyítja, hogy a program
népszerűsége egyre inkább csökken.
- A szenátus 2:1 arányban utasította el a stratégiai védelmi
kezdeményezés 1990. évi költségvetésének emelését. A honvédelmi
költségvetés szenátusi tervezete 4 milliárd dollárt irányoz elő erre
a célra. A képviselőház csak 3,1 milliárd dollárt szavazott meg, és
most - ahogy ez az amerikai törvényhozásban lenni szokott - egy
külön bizottság próbálja kidolgozni azt a kompromisszumot, amely az
egész kongresszusnak megfelel."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Parlament - második nap (23. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a választókat fel kell világosítani. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak - hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet. Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással leszavazta. Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252 képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő szavazata. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát, hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző. Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre - annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a ,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon se a korábbi, se a következő választásokat. Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|