|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény a filmszakma ésszerű átalakításáról
"A szeptember 15-én vitára bocsátott vázlat előtt Glatz Ferenc
művelődési miniszter a szeptember 11-ei miniszteri értekezleten
véleményezte, sőt támogatásáról biztosította a kidolgozott
tervezetet, melyet 1990. január 1-jétől kiván bevezetni.
Ennek a magyar mozgókép-gyártás egészét érintő, módszereiben
áldemokratikus, ellenőrizhetetlen zártkörű akciónak azonnali
leállítását és nyilvánosságra hozatalát követeljük."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Stratégiai kezdeményezés
"Az amerikai szenátus úgy döntött, nem emeli meg a képviselőház által
csökkentett stratégiai védelmi kezdeményezés költségvetését. Mint
tudósítónk jelentette, ez is csak azt bizonyítja, hogy a program
népszerűsége egyre inkább csökken.
- A szenátus 2:1 arányban utasította el a stratégiai védelmi
kezdeményezés 1990. évi költségvetésének emelését. A honvédelmi
költségvetés szenátusi tervezete 4 milliárd dollárt irányoz elő erre
a célra. A képviselőház csak 3,1 milliárd dollárt szavazott meg, és
most - ahogy ez az amerikai törvényhozásban lenni szokott - egy
külön bizottság próbálja kidolgozni azt a kompromisszumot, amely az
egész kongresszusnak megfelel."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (1. rész)
|
1989. október 8., vasárnap - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták.
Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a kongresszus már nagy többséggel meghozott s a zárt listás jelölés mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a jelölési mód nem hozható összefüggésbe. Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos indítványának elfogadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek, áramlatok érvényesülnének. Ő maga személy szerint bizalmat szavaz az elnök által és a platformok konszenzusa alapján összállított listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését, miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna kezdeményezését. Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a javaslatot, aminek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823 ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt. A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a "Történelmi útunk tanulságai", valamint a párt tervezett programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván újabb ügyrendi javaslatot jelentett be. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (2. rész)
|
Több küldöttcsoport - például a Baranya, Somogy és Zala megyei, valamint a budapesti - úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s az ujonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét. Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket - rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás eredményeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást, hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki irásban tegye meg javaslatát, de az íly módon átdolgozott szöveget terjesszék a kongresszus elé. Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára. Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen, érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében, gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, hogy az alapszabály hosszabb időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell ideiglenes szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné, mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység nem mindenütt elég markáns. A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a kiegészítő mellékletek - a fegyelmi, etikai szabályozás -, nehogy felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül szorgalmazta, hogy a párt vezetői - az alapszabály részeként is megfogalmazva - jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják: legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor, amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (3. rész)
|
A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel vették tudomásul, hogy az alapszabály-tervezet egyértelműen rögzíti: a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő, eleven mozgalomként, tömegpártként kíván működni. A tanácskozás elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban is megállják a helyüket. Az alapszabály-tervezet alkalmas arra is, hogy a párt újjászervezze erőit, és a választásokon eredményesen képviselje a saját munkából élő emberek többségét. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának lehetőségét, és jelezte, hogy a vidék tagozatot be kívánják jegyeztetni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a kongresszus döntése - amely nem ad módot hozzászólásokra a programnyilatkozat tervezethez - ,,hermetikusan,, elzárja az új arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a listán szereplőket ismerhesse meg a kongresszus. Hoch Róbert kifejtette: az Összefogás platform alapvetően egyetért az alapszabály-tervezettel, csupán azt kéri, hogy a pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Új Fórum című hetilapot is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt, törekedni kell annak következtes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami az elmúlt időszakot, sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztók - a kongresszus, a párttagság - határozataitól. Bejelentette, hogy az Összefogás platform feloszlik, mivel elérték céljukat. Korábban többször hangsúlyozták: arra törekednek, hogy az MSZMP-t - nem a névhez ragaszkodva - megmentsék. Úgy érzik, hogy ennek a célnak az eléréséhez sikerült hozzájárulniuk - hangsúlyozta Hoch Róbert. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - harmadik nap (4. rész)
|
Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben - jóllehet, az alapszabály ezt kimondta - mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette e plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig az operatív hatalomnak volt döntő befolyása. Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világosan megfogalmazza a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fogadják el a küldöttek. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 10:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (5. rész)
|
A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővitésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben -, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögziteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács-Kiskun megyei küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát - aláírás után - a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 13:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (6. rész)
|
A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tartalmában a párt eszmeiségéből táplálkozik. Gesztusértékü felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1-es számú küldött - Bodó László Baranya megyéből - bejelentette: amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát, amely szerint a küldött-sorszámok alapján osztják ki az új tagsági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. (Felszólalását külön hírben ismertettük.) x x x Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra bocsátotta a Zala megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a továbbiakban - egy korábbi ügyrendi határozatot megváltoztatva - folytasson általános politikai vitát a programnyilatkozatról. A küldöttek a kezdeményezést jóváhagyták. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 13:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (7. rész)
|
Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára. Elsőként a kongresszuson szerveződött nemzet egészségéért elnevezésű platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet. A kilábalás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavatkozás szükséges. Összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az új párt kialakíthatná egészségügy-politikáját. Első számú alapelvként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését, egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a hálapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizálása kérdésében. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 14:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (8. rész)
|
A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP konglomerátum jellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat működik benne, ezért csak egységes vezetés tudja egyben tartani. Csak így tudja megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom új viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és formálni is képes szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés összetételét e szempontból kell végiggondolni. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól a politikától, amely ,,ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a totális csőd állapotába juttatta,,. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem a kinyilatkoztatásoktól függ - figyelmeztetett -, hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örököseként, illetve a kormánnyal szoros kapcsolatban álló pártként olyan változtatásokat kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy valóban új párt született. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (9. rész)
|
Az Ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv álomnak minősítette azt feltételezést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak, követik a fiatalok. A felülről szerveződés legelőször mindíg ennél a generációnál görcsölt be - mutatott rá. Szerinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez. A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel összefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és forráselosztási jogkörrel. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (10. rész)
|
Szabó Balázs az agrárplatform képviseletében elöljáróban rögtön eloszlatta azokat a szerinte téves feltételezéseket, miszerint az MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga mögött tudhatja a vidéki Magyarországot. Mint mondotta, a magyar paraszt csak hiteles vezetők által tett konkrét ígéretekben bízik, márpedig a párt jelenlegi agrárprogramja túl általános. Ezért szorgalmazta e program konkretizálását, úgymond lefordítását az egyszerű parasztemberek nyelvére. Távlati célként a földek feletti önrendelkezés és a mezőgazdasági tulajdon újragondolása nyomán egy több szektorú mezőgazdaság létrejöttét jelölte meg. A Népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László, aki arra kereste a választ, hogy a párt, illetve tágabb értelemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsága, a párthoz kötődő értelmiség. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: míg az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államokban, az NSZK-ban vagy Olaszországban megújult a marxizmus, addig nálunk eluralkodott az a nézet, hogy a marxizmus valójában idegen a magyar szellemtől. Hangsúlyozta: a marxizmust nem bibliaként kell kezelni, de figyelembe kell venni, hogy elmélet nélkül csak gyülekezet képzelhető el és nem párt. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (11. rész)
|
A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított tanácskozást tartott a legnagyobb létszámú platform, a Reformszövetség. A hozzászólók többsége nem tartotta kielégítőnek a szombaton született - az új párt létrehozását deklaráló - kompromisszumot, s azt sürgette: a Reformszövetség küldöttei a kongresszus menetében lépjenek fel azért, hogy a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt politikával, illetve annak képviselőivel, híveivel. Az egymással is vitázó, szenvedélyes felszólalásokra reagált a megbeszélésen jelenlévő Pozsgay Imre. Emlékeztetett arra: a kongresszus érvényes hangja péntek délután fogalmazódott meg, a reformerők ekkor mondták ki azokat a gondolatokat, amelyek egy új párt létrehozásához vezettek. Az idő halad, a fáradtság, az idegesség jelei mutatkoznak a kongresszuson, így megeshet, hogy az eredeti szándéktól eltérő magatartás uralkodik el. - Megértem azokat, akik 30, 20 vagy akár egy-két évi türelem után úgy érzik: eljött az ideje a megkülönböztetésnek, ám ezen a kongresszuson ehhez nem találták meg a megfelelő kifejezési formát. Van ugyanakkor egy lélektani mozzanata is ennek a törekvésnek, egy olyan vágy, hogy végezze már el valaki helyettünk az elszámolást, hogy ne kelljen önmagunkban is elvégezni azt. Vagyis: szeretnénk itt és most megtakarítani azt a küzdelmet, amely igazán holnaptól kezdődik. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy olyan megoldásokat keresünk, amelyek miatt később szégyenkeznünk kell, mert ellentétben állnak a humanizmussal, az európai gondolkodással. Ne engedjünk ennek a lélektani nyomásnak, csak a progresszió nyomásának engedjünk Pozsgay Imre leszögezte: - a ,,mindent vagy semmit,,, a ,,ma győzni,, jelszavával nem tudjuk visszahódítani a magyar társadalom jóindulatát, s ugyanolyan szektás módon zárkózunk magunkba, amely módszertől szeretnénk örökre megválni. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (12. rész)
|
- Elfogadom én is, hogy etikai normákat, szabályokat kell állítanunk, akár az emberek egy köréről kimondanunk, hogy nincs helyük közöttünk. Nyíltan, világosan kell vallanunk, hogy a baloldalon vagyunk, azokból táplálkozunk, akik ebben az országban ezen az oldalon kerestek választ a társadalom kérdéseire. De egy valamit nem hagyhatunk figyelmen kívül: hagyni kell megváltozni a tisztességes embereket. Mi lett volna a reformációból, ha Luther Márton kijelenti, hogy volt katolikusokkal nem hajlandó együtt menni? Végezetül a közeljövő politikai tetteinek három fő elemét emelte ki: - A reformplatformnak, illetve a platformok szövetségének közös programja alapján működő, homogén és együttműködni képes pártvezetést kell létrehozni, egyidejűleg megőrizni azt a kormányt, amely még kormányzóképes állapotban tudja tartani az országot. S mint drága kincsre kell vigyáznunk az Országgyűlésre, hogy még meg tudja hozni a békés átmenethez szükséges törvényeket, mert ha ez a parlament felmondja a szolgálatot, akkor ex lex állapot és diktatúra lesz az országban. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (13. rész)
|
A szünet után folytatódott a programnyilatkozat vitája. A felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykülönbségek felszínre kerültek. Éppen az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszusi eszmecserén eddig még nem kerültek felszínre. A párttagságon belül nagyon markáns törésvonalak alakultak ki olyan kérdésekben, mint a többpártrendszer, a demokratikus centralizmus, az 1956-os események megítélése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Az ország jelenlegi körülményei között azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a párt kongresszusán létrejövő egység mennyire valóságos. A Kínában történtek arra figyelmeztetnek: olyan emberek, akik egyértelműen a reform híveinek vallották magukat, kiélezett válsághelyzetben inkább a visszarendezést választották. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy sikerüljön tisztázni: ki milyen mértékben azonosul az új párt programjával. Huszár Tibor emlékeztetett arra is: néhány nappal ezelőtt egy felelős magyar pártvezető a moszkvai televízióban a párt programtervezete alapján olyan képet alakított ki, hogy Magyarországon jelentős jobbratolódás megy végbe. Ennek a vezetőnek mindenképpen kötelessége lett volna a kongresszuson megindokolni, miért alakult ki ilyen véleménye a pártprogramról. Egy másik felelős elvtárs, aki éveken keresztül irányította a magyar ideológiai életet, szombaton a párt jellegéről kialakított dokumentum vitája során több rövid felszólalásában egyebek között belebocsátkozott abba a vitába: ki a reformkommunista. Mivel ebben a kérdésben az illetőnek igazán lenne mit tisztáznia, ezért Huszár Tibor azt várta, hogy vasárnap bővebben is kifejti: 1972-73-ban miért konfrontálódott a reformmal. Hangsúlyozta: ha ezek az ügyek tisztázatlanok maradnak, a pártnak sem a választásokon, sem a kiéleződő szociális harcok időszakában nem lesz kellő hitele. Böjthe András Komárom megyei küldött azt vetette fel, hogy a programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kiván szakítani a párt. A tagság így nem tudja hányadán is áll, a kívülálló számára pedig úgy tünhet, hogy a párt igazi arcát most álarccal takarja el. Véleménye szerint a program nem kerülheti meg a marxizmussal való elszámolást; ki kell mondania, hogy azt a marxizmust, ami a köztudatban él, s amely az eredeti eltorzult, hamis változata, elveti, de az igazi marxi filozófiát, dialektikus szemléletet ápolja, alkalmazza. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (14. rész)
|
A programnyilatkozatnak is bizonyítania kell, hogy ez a párt más párt lett, nem egyszerűen névváltoztatásról van szó - mutatott rá több más küldött. A hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott: a pártnak vállalnia kell a vidék problémáit, mindent meg kell tenni a vidéki települések felzárkóztatásáért, fejlődésükhöz az esélyegyenlőség biztosításáért. Egyesek szerint a programtervezetben leírtak még mindig a segélyezés, a gyámkodás felfogását képviselik. A vidék gondjainak megoldásával összefüggésben többen kiemelték az önkormányzatok jelentőségét. Lassu István Somogy megyei küldött azt javasolta, hogy a pártvagyonnak az a része, amely nem a tagdíjakból származik, kerüljön át az önkormányzatok tulajdonába, s azt más pártok is igénybe vehessék. Hámori Csaba szerint pedig a tanácsi kezelésű vagyont kellene átadni a városok, községek tulajdonába, illetve az állami tulajdon egy része kerülhetne át az önkormányzatok tulajdonába vagyonkezelő részvénytársaságok közvetítésével. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (15. rész)
|
A késő délutáni órákra lanyhult a vitaszellem: néhány küldött felszólalása nem igazán a programnyilatkozathoz kapcsolódott; az előre megírt beszédek hangvétele, tematikája korábbi kongresszusokra emlékeztetett. Volt, aki a foglalkoztatási problémákról, más a társadalombiztositás jövőjéről beszélt. A nyugdíjasok véleményét tolmácsoló küldött a sokakat irritáló, meg nem érdemelt nagyságrendű nyugdíjak ellen lépett fel. Ezek mellett ugyanakkor többen gazdagították érdemi, új szempontokkal a programtervezet vitáját. Egy fiatal budapesti küldöttnő úgy fogalmazott, hogy a pártnak még csak a lelkiismerete szólalt meg az ifjúsággal kapcsolatban. A párt akkor lesz hiteles, ha a fiatalok óhajának eleget téve a dokumentumban - majd a gyakorlatban is - prioritást kap az oktatás. Küldött-társai figyelmét arra hívta fel, hogy személyesen keressék s nyerjék meg tagtársaikat az új pártnak. Az esti órákban a XIII. kerület küldötteként felszólaló Barabás János véleménye szerint a programnyilatkozatban vázolt legfontosabb stratégiai kérdésekben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Az új párt létrehozásának pillanatában világosabbá, konkrétabbá, szellemi értelemben radikálisabbá kell tenni a programot, megfogalmazva, hogy az ország, a nemzet előrehaladását egy baloldali szocialista párt segitheti. Az általános programvitát az esti órákban zárták le. x x x (A programvita délelőtti szakaszában kapott szót Kótai Géza, délután pedig Békesi László. Külön hírben ismertetett felszólalásaikat kérjük a tudósítás megfelelő helyén figyelembe venni.) x x x (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (16. rész)
|
Az esti órákra a szerkesztőbizottság elkészült a Magyar Szocialista Párt alapszabály-tervezetének módosító, kiegészítő munkálataival, így a kongresszus a programnyilatkozat általános vitáját megszakítva, hozzáfogott a pártélet e fontos dokumentumának részletes vitájához. Az érdemi munka megkezdését rövid intermezzo előzte meg. A tanácskozásnak a délutáni órákra már némileg feszültté váló légkörében ugyanis számos híresztelés, rémhír kapott szárnyra. Az egyik, nagy visszhangot kiváltott híradás szerint a Kádár János Társaság párttá alakult, s egyes hírek szerint ehhez az Összefogás platformnak is köze volt. A platformszerveződés nevében felszólaló Kemény László határozottan cáfolta ezt a feltételezést. Leszögezte: az Összefogás platform elérte célját - hiszen a kongresszus elkerülte a pártszakadást -, ezért feloszlatta magát. A Kádár János Társaság akciójához nincs köze. Az egyik küldött a kongresszus nyilvánossága előtt azt kérdezte: mi a valóságalapja a kormányválságról szóló híreknek, több miniszter lemondásának. ,,A kormány a helyén van,, - válaszolta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A híresztelések hamisak, semmiféle kormányválság nem fenyeget, a testület egyetlen tagja sem mondott le - hangzott a cáfolat. A kitérő után a kongresszus már valóban hozzáfoghatott az alapszabály-tervezet kimunkálásához. A tervezethez Fejti György fűzött szóbeli kiegészítést. A dokumentum előkészítésével megbízott munkacsoport vezetője hangoztatta: az elmúlt napon a kongresszus már egy történelmi jelentőségű okmányt elfogadott, amikor kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását, most az új párt ,,alkotmányának,, kimunkálására kell vállalkozniuk a küldötteknek. Az alapszabály-tervezet kidolgozását mind a kongresszust megelőzően, mind a legfelső pártfórumon élénk vita kísérte. A polémia legfontosabb tanulságait összefoglalva Fejti György hangsúlyozta: egyetértés alakult ki abban, hogy az alapszabálynak elveiben következetesnek és szilárdnak kell lennie, ugyanakkor az alkalmazott szervezeti megoldásaiban rugalmasságot kell tanúsítania. Az alapszabálynak következetességet kell mutatnia az önkéntesség elvének érvényre juttatásában, a lelkiismereti, véleménynyilvánítási, cselekvési szabadság, a pártdemokrácia, a tolerancia érvényesítésében. A szerveződési elvek rugalmassága pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy vissza kell szorítani azt az elidegenedést, amely a párt vezetése és a tagság között kialakult. A pártbürokrácia felszámolására nincsenek kész receptek, ezt a gyakorlati munka során kell a pártmozgalomnak kikísérleteznie. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 22:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (17. rész)
|
Az alapszabály-tervezetről szóló vitának egyik visszatérő eleme volt a bizalmatlanság a korábbi struktúrákkal, irányítási formákkal szemben. A bizalomhiány azt az igényt vetette fel: a pártalkotmányba építsenek be garanciákat annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg a korábbi hibás, rossz gyakorlat. Ez az igény némileg ,,túlszabályozottá,, tette a tervezetet, ezt azonban később a bizalom erősödésének függvényében az új párt soron következő kongresszusain minden bizonnyal ki lehet majd küszöbölni. A küldöttek ezután nekiláttak a tervezet részletes vitájának: tételesen, pontról pontra górcső alá vették az egyes pontokat. A dokumentum jelentőségét tükröző hosszú, idegőrlő vita kezdődött. A küldöttek döntése alapján az alapszabály-tervezet kimondja: a párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát maradéktalanul valló marxista szellemű politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét. Épít a magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának. Tevékenységével a nemzet egészét kívánja szolgálni. A párt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók pártja. A Magyar Szocialista Párt szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Döntés született abban is, hogy a pártba a 17. életévüket betöltöttek léphetnek be. A kongresszus úgy határozott, hogy a párttagok elsődleges közösségének, az alapszervezeteknek a legkisebb létszámát három főben szabják meg. Rendkívül heves vita alakult ki abban a kérdésben, hogy az alapszabály megadja-e a munkahelyi szerveződés jogát az alapszervezeteknek. A látszólag egyszerű szervezeti kérdésnek tűnő problémáról hamarosan kiderült, hogy elsőrendű politikai kérdés. A már-már megfenekleni látszó vitát Nyers Rezső határozott hangú felszólalása döntötte el. (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 22:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (18. rész)
|
Elmondta a kongresszus résztvevőinek, hogy amikor egy magyarországi vegyesvállalat alapítására készülődő külföldi beruházó véleményét kérdezte, lehet-e az üzemben pártszervezet, azt a választ kapta: lehet, mert azt reméli ettől, hogy jobban összefogja a munkára a dolgozókat. Szavait hosszan tartó taps fogadta. Nyers Rezső ezután így folytatta: - Ehhez még azt szeretném hozzátenni: én a Horthy-rendszerben kezdtem a munkát és a pártmunkát. Egy üzemben voltam párttag; és ezt a jogot a szervezett szocialista nyomdászok harcolták ki maguknak. Nem szeretnék egy demokratikus országban olyan jogszabályokat, amelyek reakciósabbak a Horthy rendszerénél. A döntés végső soron az Országgyűlés kezében van - szögezte le Nyers Rezső. Ami a jövőt illeti: a pártmozgalomnak fokozatosan a lakóterületre kell átmennie, elsősorban lakóterületi szervezést kell folytatnia. Ahogy a helyzet megengedi, a párt kivonul a munkahelyekről, de ahol a tagok ott akarnak maradni, ott maradhassanak A küldöttek ezután elsöprő többséggel az alapszabály-tervezet vonatkozó pontjának ,,A,, változatát hagyták jóvá, amely kimondja: ,,Alapszervezet létrehozását a párttagok és a választott testületek a törvényi korlátok között, tetszőleges rendező elv szerint kezdeményezhetik. Ajánlott a mindenkori országgyűlési képviselői, illetve tanácstagi körzeteket követő lakóhelyi szerveződés.,, (A döntés ellen szavazó 107 küldött között volt például Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula.) (folyt.köv.)
1989. október 8., vasárnap 23:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (19. rész)
|
A párt országos szerveit meghatározó fejezet részeként a küldöttek elfogadták azt a szakaszt, amely szerint a kongresszus a párt legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve, amely egyebek között meghatározza a párt politikájának alapvető elveit, s dönt a párt stratégiájáról, politikai irányvonaláról, a más párttal való egyesülésről, illetve a párt szétválásáról és feloszlásáról. E funkcióiban a kongresszust semmilyen szerv nem helyettesítheti. Egyetértés volt abban, hogy a kongresszust az országos elnökség szükség szerint, de legalább évente hívja össze. Az elnökségnek kötelessége a kongresszust összehívni, ha a párttagság 10 százaléka, illetve az országos választmány azt kezdeményezi. Az országos elnökség feladata, hogy legalább 90 nappal a kongresszus előtt döntsön annak időpontjáról és helyszínéről, s tegyen javaslatot a kongresszus napirendjére. A két kongresszus között a párttagság képviseleti és ellenőrző szerve az országos választmány, amely szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. A párt országos vezető szerve az országos elnökség, amelynek létszámát 17-21 főben határozták meg a küldöttek. A kongresszus az alapszabály-tervezet részeként jóváhagyta a párt országgyűlési, illetve tanácsi csoportjairól szóló bekezdéseket s az MSZP tagozatait meghatározó szakaszokat. A tervezet feletti vitát este háromnegyed 11-kor - a Reformszövetség, a Népi demokratikus és a vidék esélyegyenlőségéért platform kezdeményezésére fefüggesztették. A kongresszus hétfőn délelőtt az alapszabály-tervezet feletti vitával folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 8., vasárnap 23:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|