Rendszerváltás és az MTI

	Nyugati pénz Magyarországnak
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Késő esti mai nap) - Bush amerikai elnök a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Washingtonban tartott együttes ülésén szédítőnek nevezte a Szovjetunióban, illetve a kelet-európai országokban végbemenő változásokat. Az amerikai elnök szerint a magyarországi és lengyelországi fejlemények további bizonyítékok arra, hogy csak a szabad akarat és a piacgazdaság teszi lehetővé a felvirágzást és a jobb életet. Bush elnök üdvözölte a szovjet gazdaság decentralizálására és a politika liberalizálására tett erőfeszítéseket, majd hozzáfűzte, hogy a peresztrojka sikere a Nyugat érdeke is. Az amerikai elnök további támogatást sürgetett Lengyelország gazdasági helyzetének talpra állítására. Kifejtette, hogy washingtoni szövetségesei új kezdeményezésekkel álltak elő a lengyel reformok elősegítésére, de a Szolidaritás vezette kormány hivatalba lépésével és az igények pontosabb kirajzolódásával nyilvánvaló lett, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Hasonló szellemben nyilatkozott Lawson brit pénzügyminiszter, aki kijelentette: történelmi hibának minősülne, ha nem támogatnák a Nyugaton a magyar és a lengyel reformokat. Az amerikai szenátus jóváhagyta a külföldi segélynyújtási törvényjavaslatot, amelynek értelmében 45 millió dollárt nyújtanának Lengyelországnak és 5 milliót Magyarországnak a magánvállalkozások előmozdítására. A képviselőház korábban a lengyel magánszektor számára csak 10 millió dollárt hagyott jóvá, úgyhogy az ügy most az egyeztető bizottság elé kerül. A szenátus külügyi bizottsága egy másik javaslatot hagyott jóvá, amely lényegesen nagyobb összeget helyez kilátásba mind Lengyelország, mind Magyarország számára. Ezt az indítványt a többségben lévő Demokrata Párt terjesztette elő, de a Republikánus Párt ellene foglalt állást. (folyt.) 1989. szeptember 27., szerda
Vissza »

	- Nyugati pénz Magyarországnak - 1. folyt.
- Az elmúlt napok hírei között kétségtelenül fő helyen szerepeltek azok a jelentések, hogy ki, mikor, milyen és mennyi anyagi támogatásban részesíti a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Magyarországot és Lengyelországot, illetve a két országban megindult reformfolyamatot. Egyes országok már korábban közvetlen segélyt ajánlottak föl, lásd például azokat az összegeket, amelyeket Bush amerikai elnök a helyszínen ígért Magyarországnak és Lengyelországnak. Más államok kormányai most foglalkoznak ezzel a lehetőséggel. Közöttük olyan gazdasági óriások is, mint Japán és Kanada. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb szabású támogatás nemzetközi szervezetektől várható. Jelentős lépés volt, hogy az európai közösség 12 tagállamának megbízottai keddi ülésükön 325 millió dollár támogatást ígértek a két országnak, és egyúttal kérték további 12 fejlett ipari ország, így az Egyesült Államok és Japán képviselőit is, hogy duplázzák meg ezt az összeget. A fölszólításnak órákon belül eleget tettek, és az ülés az ígérettel zárult, hogy a 24 ország jövőre legalább 600 millió dollár segélyt nyújt Magyarországnak és Lengyelországnak. Ennek pontos részleteiről az érintettek még tanácskozni kívánnak a budapesti, illetve varsói illetékesekkel, de hangsúlyozták, hogy folytatják már megkezdett segélyprogramjukat, amelynek keretében előmozdítják a magyar és lengyel gazdasági szakemberek továbbképzését, a különböző gazdasági szektorok, nem utolsó sorban a bankok egészséges fejlődését. Az értekezleten szó volt a magyar és lengyel áruk külföldi értékesítésének megkönnyítéséről is. Részint a piacok megnyitásával, részint pedig jelentős vámkedvezménnyel. A másik fórum, amelyen fontos döntések születnek a két ország megsegítéséről, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank mostani együttes ülése. A francia gazdasági és pénzügyminiszter Béregovoy már a megnyitás napján, vagyis szintén szeptember 26-ikán hangadónak minősíthető beszédében fölszólította a két testvérszervezetet, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt Magyarország és Lengyelország megsegítésére, mert megérdemlik, és hatalmas feladatok előtt állnak. (folyt.) 1989. szeptember 27., szerda
Vissza »

	- Nyugati pénz Magyarországnak - 2. folyt.
Bush amerikai elnök nem kevésbé drámai szavakkal ecsetelte a szóban forgó országok helyzetét, de nem mulasztotta el, hogy rámutasson a Szovjetunióban végbemenő változásokra is. Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban külön hangsúlyozta, hogy nemcsak a piacgazdálkodás szabad fejlődése előtt nyitották meg az utat, de egyre nagyobb mértékben hagyják érvényesülni a szabad akaratot is. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, Bush elnöknek meggyőződése, hogy a peresztrojka, vagyis a gazdasági átszervezés sikere az egész világ hasznára válnék. Az amerikai elnök beszéde megerősítette azokat a szakértői föltételezéseket, hogy az Egyesült Államok a Világbankon és a Nemzetközi Valutaalapon keresztül sokkal több segítséget kíván nyújtani Magyarországnak és Lengyelországnak, mint közvetlenül. A két szervezet által folyósított összegek 18 százaléka az amerikai államkasszából származik, de - mint szakértők rámutatnak - mind politikai, mind gazdasági szempontból másképpen fest, ha a segély nem közvetlenül az Egyesült Államokból érkezik, annál is inkább, mert a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap a gazdasági átszervezéshez, a reformokhoz kötheti a juttatásokat, és ilyen módon előmozdíthatja a szükséges gazdasági fejlődést Magyarországon és Lengyelországban. Lawson brit pénzügyminiszter szintén a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank együttes ülésén mondott beszédében hangsúlyozta, történelmi hiba lenne, ha a magyar és a lengyel reformok a Nyugat segítségének hiánya miatt kudarcba fulladnának. Egyúttal pozitívan értékelte az új lengyel kormány eddig kidolgozott gazdasági reformterveit. Hasimoto japán pénzügyminiszter pedig azt mondta, kormánya csak akkor hajlandó döntést hozni Lengyelország közvetlen megsegítéséről, ha Varsó előzőleg a Nemzetközi Valutaalap számára elfogadható gazdasági reformtervezetet dolgoz ki. +++ 1989. szeptember 27., szerda
Vissza »