|
|
|
|
Magyar-román helyzet
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Világhíradó) - Nem telik el úgy nap, hogy ne érkezzen aggasztó hír Románia felől. Ara-Kovács Attilát hallják: - A keletnémet menekültek, majd a nyomukban ideérkező cseh és szovjet menedéket kérő állampolgárok bizonyos fokig átalakították a magyar társadalom belső egyensúlyát. Ez az egyensúly persze nem bomlott meg, sőt, ha lehet még meg is szilárdult, hisz a különböző menekülthullámok hatásukban egyértelmű és közös akcióra sarkalták a világ szabadabb és józanabb felét. De egyes jelek arra utalnak, hogy keleten is valami változóban van. Alig pár napja egy határmenti incidens miatt bocsánatkéréssel fordult Bukarest a magyarokhoz. Most pedig mérvadó források arról számolnak be, hogy a budapesti román nagykövetség konzuli, azaz a legális Magyarországon való tartózkodásra feljogosító útleveleket osztogat hónapokkal előbb idemenekült állampolgárainak. De miért nekünk? - teheti fel az egyszerű erdélyi magyar és persze román honfitárs a kérdést. Tehát jó ez nekik? Hát igen. Bizonyos értelemben vannak előnyei a most kapott konzuli útleveleknek. Birtokosa például mentesül a menekülteket sújtó egyes konzekvenciák alól. Továbbá benyújthatja kérelmét a román állampolgárság alóli felmentésre. De mindenekelőtt hivatalos formában kérvényezheti immáron a legalitás keretein belül a családegyesítést, méghozzá magyar földön. Mind-mind olyan szempont, amelyekkel látszólag nem lehet vitázni, és mégis. Az egész dolog nagyon művi és ellenséges. Annak a román állampolgárnak a helyzete ugyanis, aki Magyarországon egyszer már menedékjogot kért és kapott, és akit ezért nemzetközi fórumok, így az ENSZ is számon tart, az ő helyzete most egyszeriben illegálissá válik azáltal, hogy román részről legalizálták itteni tartózkodását. A továbbiakban nem tekinthető politikai értelemben menekültnek, hisz a román kormány tudtával és beleegyezésével él külföldön, a menekültként kért és elfogadott jogsegély pedig alaptalan, tehát úgyszintén jogtalan. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|