|
|
 |
|
 |
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas
indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul
Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a
szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy
harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról
szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik
csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol
arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak,
csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz
beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli
biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is,
ezért bizalmatlanok.
A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is
szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a
szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek
kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval
túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század
végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben.
Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével
Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való
lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas
perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet
birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét
jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|