|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kié lesz a püspökszilágyi izotóptemető (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. március 23., csütörtök - Levélben fordult a szociális és egészségügyi miniszterhez a Pest Megyei Tanács elnöke, kérve, hogy a püspökszilágyi izotóptemető kezelési jogát, amely ma a Fővárosi Köjált illeti meg, adják át a Pest Megyei Köjálnak.
Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a kérés hátteréről az MTI tudósítójának elmondta, a püspökszilágyi veszélyeshulladék-tárolót 1976-ban, a lakosság tudomásával azért hozták létre, hogy itt helyezzék el az egészségügyben keletkező és kísérleti céllal felhasznált izotópokat. A kezelői és tulajdonjogot akkor az Egészségügyi Minisztériumtól a Fővárosi Köjál kapta meg. Az 1500 köbméter befogadóképességű izotóptemető, amely még évtizedekig fogadni tudta volna az ide szánt hulladékokat, 1987-re már kezdett megtelni. A Fővárosi Köjál ugyanis az Egészségügyi Minisztériumtól, az Ipari Minisztériumtól, valamint az Országos Atomenergia Bizottságtól engedélyt kapott arra, hogy öt évig fogadhasson a Paksi Atomerőmű Vállalattól is kis és közepes aktivitású hulladékot: védőruhákat, eszközöket. Az engedélyt abban a tudatban adták ki, hogy ez idő alatt elkészült a PAV saját hulladéktárolója. A Fővárosi Köjál és a PAV által kötött szerződés szerint 1983-tól 1987-ig összesen 700 köbméter paksi hulladék kerülhetett volna az izotóptemetőbe. Ezzel szemben 1987. december 31-ig az 1500 köbméterből 1200-at köbméter tárolóteret foglalt el a paksi hulladék, sőt a szerződés lejárta után, 1988-ban még mindig 160 köbméter atomerőművi hulladékot szállítottak Püspökszilágyiba. Látva, hogy a tároló kezd megtelni, a Fővárosi Köjál 1987-ben az izotóptemető 1500 köbméteres bővitésére kért engedélyt a helyi tanácstól. Az izotóptemető vezetőjének szóbeli nyilatkozata alapján, miszerint megvan az engedélyük további paksi hulladék elhelyezésére, a helyi tanács kiadta az építési engedélyt. A botrány akkor tört ki, amikor a Pest megyei környezetvédelmi titkár kérésére nem tudtak ilyen dokumentumokat bemutatni, és kiderült, hogy az engedélyük csak 1987. december 31-ig szólt. Az építési engedélyt a Pest Megyei Tanács, majd az ÉVM is visszavonta. Ezt a Fővárosi Köjál megfellebbezte, ám a huzavona ideje alatt az építkezés tovább folyt, és a tároló ma 90 százalékban készen van. (folyt.köv.)
1989. március 22., szerda 22:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|