|
|
|
|
Október 23-ika Bizottság alakult
|
-------------------------------- London, 1989. szeptember 4. (BBC, A világ minden tájáról) - Több magyarországi párt és szervezet képviselői Október 23-ika Bizottságot hoztak létre azzal a céllal, hogy az 1956-os forradalom kezdetének napját nyilvánítsák pirosbetűs nemzeti ünneppé. Adásunk előtt telefonon beszéltem Bereczky Vilmossal, a bizottság szóvivőjével. Mindenekelőtt az Október 23-ika Bizottság közleményét olvasta fel: "- A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Recski Szövetség képviselőiből Október 23-ika Bizottság alakult, az 1956 október 23-ikán kezdődött forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért és megünneplésének megszervezéséért. A bizottság javaslatot intézett a magyar Országgyűléshez, hogy a most szeptemberi ülésszakon nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá az évfordulót. A bizottság egyben csatlakozásra szólít fel minden olyan pártot, szervezetet és mozgalmat, amely egyetért céljaival, és az 1956 november 4-iki fegyveres beavatkozás és az azt követő megtorlás elítésével. Csatlakozási cím: Október 23-ika Bizottság (Bereczky Vilmos leveleivel) 1024 Budapest, II. Forint utca 12. III. emelet 3." - Bereczky Vilmos szóvivő olvasta fel az Október 23-ika Bizottság közleményét. Megítélése szerint milyen esélyei vannak arra, hogy nemzeti ünneppé nyilvánítsák az októberi forradalom évfordulóját? (folyt.)
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika Bizottság - 1. folyt.
|
- A bizottság - mint a közleményből kiderült - a parlamenthez is egy levelet intézett, melyben kéri azt, hogy a népfelség ünnepévé nyilvánítsák október 23-ikát. Én bízom benne, hogy a parlament és a magyar jelenlegi vezetés tisztában van azzal, hogy ezzel az intézkedéssel egy közhangulatnak tesz eleget, egy országos vágyat elégít ki. Éppen ezért meg vagyok róla győződve, hogy a parlament - ha másként nem, szótöbbséggel - az ünnep mellett fog szavazni. - Ezt a közleményt már eljuttatták a parlamentbe, ugye? - Ezt levélben kapta meg Szűrös Mátyás, és ő fogja a parlament következő ülésén ezt felolvasni, előterjeszteni. - Az Október 23-ika Bizottság tehát kizárólag ezzel a céllal alakult, hogy október 23-ikát nemzeti ünneppé nyilvánítsák. - Igen, és az ünnepség megszervezésére is vállalkozik. A bizottság a politikai foglyok országos szervezetének kezdeményezésére augusztus 23-ikán ült össze először a Jurta Színházban. Ezután - ma egy hete - újból összeültek a megjelentek, és akkor döntöttek úgy, hogy létrehozzák ezt a bizottságot. Alapfeltétel az, hogy minden párt és szervezet a saját pártjának teljeskörű felhatalmazású megbízólevelét kellett felmutassa. Tehát úgy az MDF-ből, vagy bármelyik pártból, aki megjelent, az a saját pártjának teljhatalmú megbízottja a bizottságon belül. Amit még szeretnék hozzátenni: hogy nagyon szép és felemelő ünnepségeket szeretnénk rendezni, közösen minden társadalmi szervezettel és független szervezettel aki elvállalja, és velünk együtt hajlandó ennek a szervezésében részt venni. A szervezés elején vagyunk még, és ezért várunk mindenkit, aki csatlakozni kíván. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|