Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 26.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Kádár János Társaság közleménye

"... mélységesen aggódik a jelenlegi ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az 1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:

Ceausescu igéretei - és a valóság

"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."

Erdélyi szamizdat - pesti sajtóbemutató

München, 1989. február 17. (SZER, Pesti sajtóbemutató, Magyar
Híradó) - Megjelent a Kiáltó Szó című erdélyi szamizdat folyóirat második
száma. A lapot ma mutatták be a sajtó képviselőinek. - Lángh Júliát
hallják:
Ma délután 2 órakor volt a Kiáltó Szó, az erdélyi szamizdat-
kiadvány második számának sajtóbemutatója. A Kiáltó Szót Csoóri
Sándor, Bodor Pál, Molnár Gusztáv és Ara-Kovács Attila mutatta be a
közönségnek. A budapesti telefonvonal végén Ara-Kovács Attila:
A Kiáltó Szó bemutatására - mert nemcsak a második számra, hanem az
elsőről is volt szó - most került először sor itt a magyar
fővárosban. Az Erdélyi Magyar Hírügynökség, illetve a Magyar Emberi
Jogok alapítványa kérte fel az említett értelmiségieket, plusz
engem is, hogy számoljunk be erről a folyóiratról.
    
    Elég nagyszámú újságíró jelent meg, körülbelül 30-40-en lehettek,
elsősorban magyar sajtó volt jelen. Fontos tényező, hogy a Magyar
Televízió is ott volt és felvételt készített, ugyanakkor
néhányunkkal interjút is.
    
    Mi a különös jelentősége a Kiáltó Szónak, hiszen annyi év után most
újra először van Erdélyben is szamizdat, és ki is jut a határokon.
    
    Elsősorban ez a jelentősége. Ezen kívül pedig fel tudnék még olyan
szempontokat sorolni, mint például azt, hogy Romániában soha nem
volt román szamizdat. Az első az 1981-ben elindított Ellenpontok,
majd ez a második, közte pedig az Erdélyi Magyar Hírügynökség az,
ami (...). Tehát elsősorban ez a jelentősége. Ezenkívül pedig az,
hogy mutatja az erdélyi magyarság vitalitását, bizonyos értelemben
azt az egzisztenciát, amivel megpróbál szembehelyezkedni a
hatalommal. Ez nagyon fontos. Nagyon fontos nemcsak azért, hogy
közösségi létét, tudatát, eszmélését megőrizze, de fontos olyan
szempontból is, hogy példaadó legyen például a románság számára,
hogy a terrort nem lehet tovább így elviselni.
    
    A Kiáltó Szó Erdélyben szamizdat, de miért szamizdat vajon
Magyarországon, amikor most hallottuk éppenséggel, hogy ott volt a
teljes sajtó a bemutatóján. Voltaképpen akkor ez nem is szamizdat
Magyarországon?'
Pontosan erről van szó, reményeink vannak arra, hogy a Kiáltó Szó
minden egyes példányát kellő mennyiségben, hivatalos körülmények
között a jövőben azonnal újraszedik, kiadják és hozzáférhetővé
teszik.
    
    Köszönöm a beszélgetést Ara-Kovács Attila. +++


1989. február 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)

"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD