|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság - Deutsch-interjú
|
------------------------------------------ London, 1989. szeptember 26. (BBC, Panoráma) - Október 23-ika az 1956-os forradalom kitörésének az évfordulója nemcsak az Országgyűlésen került napirendre. Tegnap Budapesten ülést tartott az Október 23. Bizottság. Az ülésen a körülbelül 20 független szervezet képviselői közös állásfoglalást fogadtak el. Munkatársunk, Iván Zoltán telefonon érdeklődött a szervezet soros elnökénél, Deutsch Tamásnál: vajon mi késztette az Október 23. Bizottságot állásfoglalásuk kiadására? - Az Október 23. Bizottság, amely körülbelü két héttel ezelőtt alakult meg, mára körülbelül 20 ellenzéki és független szervezetet tömörít magába. A 25-iki megbeszélésünkön elfogadtunk egy állásfoglalást - amelynek a címe: Állásfoglalás október 23. megünnepléséről, a nemzeti megbékélésről -, illetve a 23-ikára tervezett budapesti ünnepségekről, megemlékezésekről tárgyaltunk. Ami az állásfoglalásunkat illeti, én azt hiszem, a rádióhallgatók is végig tudják hallgatni, lévén elég rövid és amennyiben felolvasom egyértelművé válik, hogy miért fogalmaztuk meg, mi késztetett minket arra, hogy ezt az állásfoglalást kiadjuk. Állásfoglalásunk így hangzik: "Az 1956-os forradalom és szabadságharc, a magyar és európai törtnelem kiemelkedő eseménye. Idén, 33 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Az Október 23. Bizottság - Deutsch - 1. folyt.
|
1.) A leghatárzottabban elítéljük az 1956. november 4-iki szovjet katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan, véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé, munkaszüneti nappá október 23-ikát. 2.) Az MSZMP a március 15-iki és június 16-iki sikertelen próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956. utáni szégyenteljes szerepének mai hatalomátmentési törekvésének elkendőzését. A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a politikai, gazdasági kiváltságjogokról való lemondását, a valódi demokrácia megteremtését jelenti és nem egy-egy történelmi dátumhoz kapcsolódik." A konkrét előzménye ennek az állásfoglaás-megszövegezésnek az volt, hogy három tagszervezet - amely tömörült az Október 23. Bizottságba: a Recski Szövetség, a Politikai Foglyok Szövetsége, illetve a TIB - részére a Budapesti Pártbizottságtól érkezett egy meghívás, hogy ők saját politikai nézeteik elmondása érdekében vegyenek részt egy megbeszélésen, egy vitán a budapesti pártbizottság képviselőiel. Mi úgy ítéltük meg, hogy ez egy újabb felvonása, egy újabb eseménye annak az elkendőző, ködösítő MSZMP-magatartásnak, amely - mint az az állásfoglalásunkban is szerepel - március 15-ikét és június 16-ikát is megelőzte. Az volt a szándékunk, hogy próbáljuk tiszta vizet önteni a pohárba. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23. Bizottság - Deutsch - 2. folyt.
|
Tettük ezt azért, mert az elmúlt napokban napvilágot látott az Országgyűlés azon indítványa, hogy nem nemzeti ünneppé szeretné nyilvánítani most következő ülésszakán október 23-ikát, hanem a nemzeti emlékezés napjává. Túl azon, hogy igazából nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen egy nemzeti emlékezés napja, mi határozottan le akartuk szögezni, hogy továbbra is az a követelésünk, hogy október 23. végre legyen nemzeti ünnep. - Az Oktáber 23. Bizottság milyen megemlékezést tervez az évforduló kapcsán? Mik a konkrét tervek? - Ami a konkrét terveinket illeti, a fővárosban négy nagyobb megemlékezés lesz 23-ikán. Azért mondtam, hogy nagyobb, mert az egyes kerületekben a különböző politikai szervezetek helyi csoportjai tartanak megemlékezést, azonban ezeket is az ő szándékaik szerint is, a mi szándékunk szerint is prábáljuk összehangolni a központi megemlékezésekkel. A központi megemlékezések időrendi sorrendben 23-ikán úgy történnek, hogy 13 órakor kezdődik a Kilián laktanyánál, illetve a Corvin köznél a megemlékezés. Innen az ott emlékezők elvonulnak a rádió elé, majd onnan érnek el a Parlamenthez, ahol 18 órakor kezdődik a nagy központi ünnepség. Ide érkezik az a csoport is, amelyik 14 órakor gyülekezik a Gellért téren a Műszaki Egyetem előtt. Innen a Bem tér érintésével vonul a Margit hídon át a Parlamenthez, míg egy harmadik csoportja az ünneplőknek a Hősök terén koszorúz, és innen a Népköztársaság útján vonulva jut el a Parlamenthez. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Október 23. Bizottság - Deutsch - 3. folyt.
|
A mai megbeszélsünkön már kijelöltük a szónokokat, akik 1989. október 23-ikán ünnepi beszédet mondanak. Hogy néhány nevet említsek: Rácz Sándor, Hornyák Tibor, Zimányi Tibor és még sokan mások, lévén hogy a négy helyszínen közel 10-11 ünnepi beszéd fog elhangzani. +++
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|