|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Lakáspolitikai eszmecsere a SZOT-ban (1. rész)
|
1989. szeptember 26., kedd - Lakáspolitikai eszmecserét rendeztek - a szeptemberi szakszervezeti napok keretében - kedden a SZOT székházában szakmai, megyei, illetve nagyvállalati szakszervezeti tisztségviselők részvételével.
Oszlányi Zsolt, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője vitaindítójában rámutatott, hogy hosszabb távon a lakásgazdálkodás helyzete csak a piaci viszonyok megteremtésével rendeződhet. A lakásokat valóságos értékekün kell építeni, értékesíteni, de a lakosság legyen képes megfizetni ezeket az árakat. Ha ezeket a feltételeket ma kellene megteremteni, ahhoz a bruttó átlagbérek 8-10 ezer forintos növelésére lenne szükség. A költségvetésnek erre ma nincs pénze. Amennyiben a 90-es évek második felében javul a gazdaság teljesítőképessége, erre is megoldást lehet találni. Távlatilag helyre kell állítani a valóságos tulajdonos-bérlő viszonyt. Mindezzel nem kerülhető el a lakbéremelés, ám csak az önfinanszírozás megteremtése is mintegy másfélszeres lakbéremelést igényelne. A távlati feladatokon túl megemlítette az aktuális tennivalókat is. Már a következő években elkerülhetetlen egy minimális lakbéremelés, illetve a kedvezményes kamatozású lakáshitelek miatti költségvetési kiadások mérséklése. A szakemberek két változatot is kidolgoztak, egy szerényebb, 25 százalékos, illetve egy valamivel nagyobb mértékű, 50-55 százalékos lakbéremelésre. Mindezt csak erőteljesen differenciálva lehet bevezetni, a konfortosabb, az igényesebb lakások bérlőire róva a nagyobb terheket. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 11:32
|
Vissza »
|
|
Lakáspolitikai eszmecsere a SZOT-ban (2. rész)
|
A kedvezményes kamatú hitelekkel kapcsolatban a főosztályvezető rámutatott: a megkötött szerződések utólagos egyoldalú módosítása nem törvényszerű. Valamilyen megoldást mégis keresni kell a költségvetési teher mérséklésére. Valószínűleg a lakosságnak szimpatikusabb változat lenne a törlesztési idő rövidítése, a költségvetésnek viszont hiteladó bevezetése lenne kedvezőbb. Az előzetes elképzelések szerint ez a hiteladó nem vonatkozna az 5 éven belül felvett, és a bérlakások korszerűsítésére felhasznált kedvezményes kölcsönökre. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 11:50
|
Vissza »
|
|
Lakáspolitikai eszmecsere a SZOT-ban (3. rész)
|
A vitában felszólaló szakszervezeti és más érdekképviseleti tisztségviselők nyomatékosan felhívták az Országos Tervhivatal figyelmét arra, hogy a lakosság nem vagy csak nagyon nehezen tudna elviselni egy újabb terhekkel járó részterületi reformot. Véleményük szerint a lakáskérdés reformját csak egy mielőbbi átfogó ár- és bérreform részeként lehetne megvalósítani. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének képviselője kijelentette: majd ha a munkaerő ára is piacivá válik, csak akkor lehet minden más fogyasztási szférát (lakás, egészségügy, stb.) piaci módon működtetni. Erőteljesen kifejezésre jutott az a vélemény is, hogy az államnak nem szabad kivonulnia a lakásépítésből. Hangoztatták, hogy az államnak a lakásgazdálkodásban való részvételére számos fejlett nyugati országban is jó példák vannak. A lakáshitelek törlesztő részleteinek emelésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban elhangzott, hogy ezt a lakosság csak abban az esetben tudná elfogadni ha az úgynevezett fogyasztói kosárba került összes cikk figyelembevételével a reálbérek nem vagy csak minimális mértékben csökkennének. Egerszegi György, a Fővárosi Tanács lakáspolitikai főosztályvezető-helyettese a megoldást egy szabályozott piac kialakításában látná, ahol a lakások ára és a lakbérek a valós értékviszonyokat tükröznék. Szólt arról is, hogy a Fővárosi Tanács, érzékelve a gondokat, nem akar kivonulni a lakásgazdálkodásból, hanem lehetőségeinek megfelelően az ez évi 600 bérlakás építését 1500-2000 lakásra szeretné növelni. Ernt Gabriella, a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete munkatársa szerint a lakásgazdálkodás alapvető gondja abban keresendő, hogy a lakásszektor üzemeltetéséhez szükséges összeg sohasem került a lakásszektorba, és a kérdés megoldása az lenne, ha visszaforgatnák a lakásszektorba az ott keletkező pénzösszegeket. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:38
|
Vissza »
|
|
Lakáspolitikai eszmecsere a SZOT-ban (4. rész)
|
Sokan foglalkoztak az IKV-k tevékenységével is. Voltak, akik a teljes felszámolásban, voltak, akik egy másfajta működési feltétel kialakításában látnák a megoldást. A lakásbérlők egyesülete szerint az IKV-k mai szervezete nem tartható fenn, de egy szolgáltató jellegű vállalatként működő utódszervezetre szükség volna. Oszlányi Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az IKV-k problémái megoldhatók lennének, ha az államigazgatási felügyeleti státuszt megszüntetnék. A szektorsemlegesség ezáltal versenyhelyzetre kényszerítené az IKV-t is. A felvetődött javaslatok, észrevételek nyomán elkészülő újabb, immár írásos előterjesztést az Országos Tervhivatal még az országgyűlés novemberi vagy decemberi ülése előtt a jelenlegihez hasonló körben ismét vitára kívánja bocsátani. (MTI)
1989. szeptember 26., kedd 16:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|