|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (37. rész) - Kulcsár 7.
|
A politikai bűncselekmények közül az elmúlt időszakban a legtöbb kritikát az izgatás törvényi szabályozása váltotta ki. Nem véletlenül, hiszen ez az a bűncselekmény, amely a gyakorlatban is él, és az izgatás miatt folytatott büntető eljárások (például a Kristály-ügy) időről időre a figyelem középpontjába kerülnek. A heves politikai bírálatok oka pedig alapvetően az, hogy az izgatás bűncselekménye a legszorosabb összefüggésben van a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával; az élesedő politikai küzdelmek résztvevői jórészt e rendelkezések miatt érzik magukat fenyegetett helyzetben. Az izgatás jelenlegi szabályozásánál a legnyilvánvalóbb, hogy a büntetőjog illetéktelen területre tévedt, a magánszféra olyan mértékű kriminalizálását valósította meg, amely indokolatlan. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy ez a cselekmény jellegénél fogva a közösségi érzületet, a köznyugalmat sérti, ezért az állam elleni bűncselekmények köréből elhagyható. A cselekmény teljes dekriminalizálása azonban nem kívánatos. Az átmeneti időszakban különösen fontos, hogy a politikai küzdelmek demokratikusan, kulturált keretek között folyjanak. A gyűlöletre uszításnak, a gyalázkodásnak a közéletben nem lehet helye. A közrend elleni bűncselekmények körében elhelyezett új tényállás, a közösség elleni izgatás ezek ellen a közéleti visszaélések ellen kíván védelmet nyújtani. Így a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre uszítás - függetlenül attól, hogy a csoport milyen alapon szerveződött - mindenképpen tilos, a csoporttal szembeni gyalázkodás viszont nem elsősorban a közrendet sérti, ezért nem a Btk. XVI. fejezete alapján, hanem személy elleni bűncselekményként büntetendő. A büntetőjogi fenyegetettség szűkítése azonban nemcsak, illetve főként nem a jelenlegi bűncselekmények módosulásával, hanem több magatartás büntetendőségének megszüntetésével valósul meg. Ilyenek többek között a kártevés, a merénylet és más szocialista állam elleni bűncselekmény. Kártevés és merénylet miatt hosszú idő óta nem került sor büntető eljárásra, a múltban azonban tragikus visszaélések történtek ezen a címen. Különösen a kártevés tényállása volt alkalmas arra, hogy a megfélemlítés, a politikai megtorlás eszközeként alkalmazzák. A jelenleg merényletnek minősülő cselekmények alapvetően nem az államot, hanem az emberi életet és a testi épséget támadják, ezért emberölés, illetőleg súlyos testi sértés címén büntethetők. E bűncselekmények további hatályban tartása ezért sem elvi, sem gyakorlati szempontból nem indokolható. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|