Rendszerváltás és az MTI

	Embargó feloldásig
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1989. szeptember 26. kedd (MTI-tud) - Az Európai Közösségek szüntessék meg az ,,állami kereskedelmű ország,, minősítést Magyarországgal szemben, áruink piacrajutásának megkönnyítése érdekében a közösség és az EFTA kössön hazánkkal átmeneti szabadkereskedelmi megállapodást. Tegyenek olyan szándéknyilatkozatot a 24-ek a magyar reformfolyamat támogatásáról, ami kedvező légkört teremtene az ehhez szükséges hitelek felvételéhez a pénzpiacokon, gyorsítsák fel az Európai Közösséggel tavaly kötött megállapodásunk végrehajtását és már január 1-jétől töröljék el a mennyiségi korlátozásokat. Öt év alatt biztosítsanak a 24-ek mintegy másfél milliárd dollárnyi működőtőkét különböző gazdasági ágazatok fejlesztéséhez - többek között ezeket tartalmazza a 24-ek számára a múlt hétfőn Budapesten átadott magyar emlékirat, amelyet kedden az Európai Közösségek székhelyén nyilvánosságra hoztak. A Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatására kész 24 ország értekezletén az egyik megvizsgált dokumentum a terjedelmes (75 oldalas) emlékirat - a második, amelyet a magyar kormány a 24-eknek eljuttatott. Az elsőt az országcsoport szakértőinek augusztus 1-jei brüsszeli tanácskozására készítették, az csak vázlatosan, nem egészen 20 oldalon ismertette elképzeléseinket. A mostani részletesen kifejti, hogy melyek azok a területek, amelyeken igénybe kívánjuk venni a 24-ek segítségét a politikai és gazdasági modellváltáshoz, a sztálini rendszer maradványainak felszámolásához. Magyarország legfőbb stratégiai célja az, áll az emlékirat bevezető összefoglalójában, hogy történelmileg belátható időn belül egyenjogú tagjává váljon a fejlett társadalmak demokratikus közösségének. Ebben teljes az egyetértés a különböző pártok, illetve társadalmi csoportok között. Tudatában vagyunk annak: e célt mindenekelőtt saját erőfeszítéseinkkel, a társadalmi és gazdasági rendszer teljes átalakításával érhetjük el. A magyar változások lényege a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia létrehozása, továbbá a piaci versenyen alapuló szociális piacgazdaság alapintézményeinek kiépítése, ugyanakkor a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásának megakadályozása. (folyt.) 1989. szeptember 26., kedd 11:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A magyar kormány emlékirata - 24-ek (3. rész)
A kormány leszögezi: programját radikálisan végrehajtja akkor is, ha ez kezdetben társadalmi konfliktusokkal jár. Ha azonban eközben olyan korlátozó intézkedésekre kényszerül a gazdaságvezetés, hogy ez súlyos és tartós visszaesést idéz elő a gazdaság teljesítményében és az életszínvonalban is, akkor bekövetkezhet a konzervatív társadalmi erők aktivizálódása. Ez a gazdaság kibontakozását éppúgy meggátolná, mint a demokratizálás folyamatát, s ennek nemcsak Magyarország, de a reformok irányában mozduló kelet-európai országok jövőjére is kedvezőtlen hatása lenne. A magyar kormány mély meggyőződése, hogy egy ilyen helyzet kialakulásának elkerülése alapvető érdeke a világ felelősen gondolkodó erőinek és kormányainak is. E veszély elkerülhető, ha a magyar kormány és a gazdaságpolitika rendelkezik annyi mozgástérrel, hogy tevékenysége ne szoruljon kényszerpályára - a 24-ek tehát megkönnyíthetik a reformfolyamatok tervezhetőségét és kivitelezhetőségét, amennyiben a javasolt és kivánatos támogatást megadják Magyarországnak - hangoztatja emlékiratában a magyar kormány, hozzáfűzve, hogy politikai, majd szakértői szinten készen áll az érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdésére. Az e gondolatokat kifejtő rövid összefoglaló után a továbbiakban a teljes dokumentum részletes ismertetőt ad a mai magyar helyzet különböző összetevőiről, majd felsorolja a 24-ekkel való együttműködés lehetséges területeit. (folyt.) 1989. szeptember 26., kedd 11:39
Vissza »

	A magyar kormány emlékirata - 24-ek (4.rész)
Az első témakör itt a külső finanszírozás. Az emlékirat részletesen kifejti, különböző forrásokból milyen eszközökre számítunk ahhoz, hogy biztosítani tudjuk az 1990-92-es időszakban Magyarország fizetési mérlegének finanszírozását. A konvertibilis devizában jelentkező külföldi finanszírozási igény évi 2,7-3,1 milliárd dollár lesz, ehhez elengedhetetlen a nyugati kormányok érdemi támogatása. Részletesen foglalkozik az emlékirat a gazdasági együttműködés feltételeinek javításával, a munkaerő, a tőke, a technológia és az ismeretek áramlásának elősegítésével, az ehhez a 24-ektől várt intézkedésekkel. Itt részletezi az okmány az Európai Közösségekkel és az EFTA-val való átmeneti szabadkereskedelmi társulások gondolatát, az ,,állami kereskedelmű ország,, minősítés kívánatos megszüntetését, a COCOM-listából következő korlátozások enyhítésére irányuló igényt. Javasolja az EGK-val tavaly kötött megállapodás végrehajtásának felgyorsítását, a mennyiségi korlátozások megszüntetését már 1990. január 1-től (1995 helyett), kiemeli, mennyire fontos lenne az általános preferenciális vámkedvezmények megadása az EK és az EFTA-országok részéről, vagy a mezőgazdaságnak nyújtandó EK-kedvezmények biztosítása, s más kívánatos intézkedéseket is felsorol. Külön pont foglalkozik a környezetvédelemmel és részletesen ismerteti emlékiratában a kormány a kívánatos ipari együttműködéseket, a nyugati segítséggel megvalósítandó lehetőségeket az infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés, a technika-technológia-transzfer, az innováció terén. Nagy teret szentel a 24-eknek átnyújtott okmány az egyes ipari ágazatok, majd a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, továbbá a kereskedelmi hálózat fejlesztésének, illetve az oktatási tervek, főleg a nyelvoktatás, és a kultúra (például a televíziózás) nemzetközi támogatására vonatkozó elképzeléseinknek. A dokumentum két melléklete az élelmiszeripari feldolgozás fejlesztési prioritásait, illetve a fejlesztésekhez szükséges külföldi hozzájárulás mértékét sorolja fel. Ez utóbbi öt év távlatában összesen mintegy másfél milliárd dollárt tenne ki. A két legnagyobb tételt az élelmiszer-feldolgozó ipar, illetve a pénzintézetek fejlesztése alkotja. +++ 1989. szeptember 26., kedd 11:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »