Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (26. rész)
Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei ----------- Bizottságának nyugalmazott első titkára előrebocsátotta, hogy az állampolgárok szabadságjogait kiterjesztő és a jogállamiság megteremtését elősegítő törvényjavaslatokat szükségesnek ítéli, s azok egészével, illetve részleteivel szemben nincs lényeges észrevétele. Azért kért mégis szót, mert - mint mondta - nem tud megbékélni azzal, hogy a törvényjavaslat még utalás formájában sem foglalkozik a ki- és bevándorlás vagyonjogi és devizális problémáival. Bár a belügyminiszteri expozé utalt arra, hogy az illetékes kormányszervek áttekintik, s ha szükséges, korszerűsítik is a vonatkozó jogszabályokat, a képviselő mégis annak az érzésének adott hangot: az azzal összefüggő bonyolult problémákat mintha alábecsülnék. Hangsúlyozta: fontos feladat a nemzeti vagyon megőrzése, nem tisztességes szándékú elidegenítésének megakadályozása. Ugyanakkor - mutatott rá - oldani kell az indokolatlan, túlhaladott kötöttségeket, amelyek főként a bevándorlást nehezítik meg. Javasolta, hogy a törvény egy mondata kötelezően írja elő a belügyminiszter által érintett kormányzati teendőket - azaz a törvény hatályba lépésével együtt rendezzék a vagyonjogi problémákat. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) kifejezte meggyőződését, ---------------- hogy e törvények megalkotására a mostaninál alkalmasabb időszakot aligha lehetne elképzelni. E jogszabályokat nem szabad adományként kezelni, hiszen a bennük foglaltak alanyi jogon illetik meg az állampolgárokat. A képviselők kötelessége lebontani azokat a korlátokat, amelyek az állampolgárok szabad mozgását eddig megakadályozták. Ha így cselekszenek, történelmi tettként tarthatják számon döntésüket. Felfogása szerint ez a törvény legyen az ,,utolsó lehetőség,, törvénye, de ne kényszerüljön senki arra, hogy élni kelljen vele. A törvénytervezetek egyes részleteit elemezve kifogásolta, hogy azok nem adnak választ arra: a kivándorlási kérelem elutasítása esetén mikor terjeszthető elő az újabb szándék. Szerinte azt is tisztázni kellene, hogy az országnak milyen méretű bevándorláshoz fűződik érdeke, s erről ki döntsön. Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a most alkotott törvények és hazánk kétoldalú megállapodásai között összhangot kell teremteni. A tartós ellentmondásokat fel kell oldani, legfőképpen azokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi egyezségokmányok kívánalmainak. (folyt. köv.) 1989. szeptember 26., kedd 16:52
Vissza » Folytatásokkal »