|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (21. rész)
|
A ,,B,, változat e korlátozást kiterjeszti minden sorkatonai szolgálatot még nem teljesített hadkötelesre, amennyiben három hónapnál hosszabb időre kíván külföldre utazni. Az ,,A,, változatban a külföldre utazás szabad biztosítása, az ehhez fűződő emberi jog áll előtérben, a ,,B,, változat pedig elsősorban a honvédelmi érdeket tartja szem előtt. Mivel mind a két érdek fontosnak tekinthető, a kormány az ,,A,, és ,,B,, változat ügyében az Országgyűlést kéri fel döntésre. A javaslatok szerint a hadkötelesek szélesebb körének kell a honvédelmi miniszter hozzájárulását kérnie a külföldre utazáshoz, mint a kivándorláshoz. E látszólagos ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a hadkötelesek e köréből lényegesen többen és gyakrabban utaznak külföldre, mint ahányan kivándorolnak. Honvédelmi kötelezettségük teljesítése viszont megköveteli, hogy az arra illetékes katonai szervek tudják, az országban tartózkodnak-e vagy sem. A nemzetbiztonsági szempontból fontos államtitok birtoklása a külföldre utazásnak ugyanúgy akadálya, mint a kivándorlásnak. Természetesen itt is biztosítottak a garanciális szabályok, amelyek képesek gátat vetni az esetleges visszaéléseknek. A jelenleg hatályos jogszabály a külföldön tartózkodás időtartamát általában 90 napban határozza meg. Aki ma ezt engedély nélkül túllépi, az jogellenesen külföldön tartózkodónak minősül; hazatérése esetén pedig - ha bűncselekményt nem követett el - szabálysértési eljárás indítható ellene, és a külföldre utazásból kizárható. A javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. Ehhez igazodóan szükséges módosítani a Büntető Törvénykönyv és az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet előírásait. Eszerint a jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül bűncselekménynek, a többi eset pedig szabálysértés. A javaslat szerint az útlevél a magyar állam tulajdona. Ennek rögzítése a törvényben megfelel a nemzetközi szokásoknak, és megalapozza azt a jogot is, hogy a külföldi hatóságok által elvett útlevél diplomáciai úton visszakövetelhető legyen. Csökkennek az útlevélfajták. Teljes egészében megszűnik a külföldön élő magyar állampolgárok részére eddig kiadott, és őket indokolatlanul megkülönböztető külön útlevél. A jövőben - függetlenül tartózkodási helyétől - minden magyar állampolgár magánútlevelet kap. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|