|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság nyilatkozata
|
------------------------------------- München, 1989. szeptember 26. (SZER, Magyar híradó) - A párt nemrég véleményt nyilvánított október 23-ikával kapcsolatban. Erre válaszol az ellenzéki pártokat és független szervezeteket tömörítő Október 23. Bizottság alábbi nyilatkozata: "Állásfoglalás október 23-ika megünnepléséről, a nemzeti megbékélésről. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar és európai történelem kiemelkedő eseménye. Idén, 33 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. Az Október 23. Bizottságba tömörült független szervezetek a megemlékezésekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentik ki: 1.) A leghatározottabban elítéljük az 1956. november 4-iki szovjet katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan, véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé, munkaszüneti nappá október 23-ikát. 2.) Az MSZMP a március 15-iki és június 16-iki sikertelen próbálkozása után, október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének és a mai hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését. A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a politikai, gazdasági kiváltságaikról való lemondását, a valódi demokrácia megteremtését jelenti, s nem egy-egy történelmi dátumhoz kapcsolódik. Budapest, 1989. szeptember 25. Október 23. Bizottság" +++
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|