|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés
|
------------ München, 1989. szeptember 26. (SZER, A mai nap) - Budapesten megkezdte ülésszakát az Országgyűlés. - Szőcs Géza jelenti a parlamentből: - Szűrös Mátyás méltató szavai az elhunyt Kádár Jánosról, majd protokolláris, szervezési és technikai kérdések után, mint amilyen az újonnan megválasztott képviselők igazolása, Roszik Gábor szól e képviselők nevében. Beszéde kulcsszintagmái: átmenet a diktatórikus szocializmusból a demokráciába. Szűrös Mátyás röviden, Németh Miklós hosszabban beszél a nemzeti kerekasztalon aláírt megegyezésről és a parlament szerepéről ezek elfogadása tekintetében. Úgy tűnik, mindkét beszéd az országgyűlési képviselők méltóságérzetére, felelősségtudatára és belátására apellált, egy olyan kényes helyzetben, melyben arról kellett megnyugtatni a képviselőket, hogy az MSZMP és az ellenzék által aláírt és a kormány által benyújtott javaslatok nem értékelik le az Országgyűlést, mint döntéshozó testületet. Magyarul: senki nem tekinti őket puszta szavazógépnek, annak ellenére, hogy a magyarországi politikai és gazdasági struktúraváltás folyamata nem parlamenti körökből és kezdeményezésekből indul ki. Néhány képviselő tevékenysége persze már eddig is jelezte, hogy növekvőben a mandátumok birtokosainak autonómiája, és volt olyan parlamenti döntésre is példa, amelyet emelt fővel vállalna majd a következő Országgyűlés is. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Országgyűlés - 1. folyt.
|
Egészében ez a ma összeült testületet, ha nem számított is a konzervatív kommunista eszmék fellegvárának, kétségtelenül politikailag passzív struktúraként volt szokás számon tartani. Hogy a parlamenten belül végül is mekkorára tehető a szélsőbalos kemény mag súlya, arra nézve már egy ma reggeli szavazásból is levonhatóak becslések. Ugyanis mikor arra kellett szavaznia a parlamentnek, hogy elfogadják, azaz igazolják-e az elmúlt hetekben a rendkívüli időközi választásokon megválasztott képviselő-társaikat, a szavazás eredményeképp kiderült, hogy Marx Gyula ellenzéki képviselő 8 ellenszavazatot kapott, Raffay Ernő 9-et és Roszik Gábor 41-et. Következésképp a most összeült parlamentben az ortodox, a változásokat ellenző és el nem ismerő ókommunista szuperhéják száma mintegy féltucattól egészen úgy 3-3,5 fél tucatnyira volna becsülhető, vagyis, nemigen haladhatják meg lényegesen a mintegy 10 százalékot. Napirendi kérdések fontos és a későbbiekben ismertetésre kerülő javaslatok megtárgyalásának időpontjáról szavazott ezután a parlament. Több kiemelkedő jelentőségű kérdés napirendre tűzését a parlament októberi ülésszakára halasztották. Így például Vassné Nyéki Ilona képviselő indítványát a földtörvény módosításával kapcsolatban, és Király Zoltán indítványát az állami tulajdont képező, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról. Javaslata ismertetésekor Király többek között azt fejtegette meggyőző indulattal, hogy az állami vagyonból fölhalmozott vagyonáról a párt ne csak önmagának számoljon el, hanem a társadalomnak is. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Országgyűlés - 2. folyt.
|
Az első igazi erőpróba Roszik Gábor képviselő indítványával volt kapcsolatos: Roszik és az indítványához csatlakozó Debreczeni József, Marx Gyula és Raffay Ernő doktorok október 23. nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását kérik. Szűrös Mátyás javasolja, hogy tűzzék napirendre az indítványt, amelyet a parlament 52 százalékos többséggel el is fogad. Mivel azonban az indítvány sürgősségi alapon történő napirendre tűzéséhez, vagyis a következő ülésszakokon való tárgyalásához 50 képviselő aláírása szükséges, Szűrös elrendelt egy 20 perces szünetet, hogy Roszik és három társa összegyűjthesse a kötelező számú aláírásokat. 12 óra 11 perckor Szűrös Mátyás bejelentette, hogy megvan a szükséges 50 aláírás, ezután pedig - többször megismételt szavazáson - végül is 63 százalékos többséggel eldőlt, hogy a törvényjavaslatot még idén, október 23-ika előtt tárgyalni fogják. +++
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|