Rendszerváltás és az MTI

	Magyar - izraeli - visszhang Tel Aviv-ból (1. rész)
Tel Aviv, 1989. szeptember 19. kedd - A magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításának híre egy időre háttérbe szorította Rabin hadügyminiszter kairói tárgyalásainak izraeli visszhangját is. Hétfőn, pontosan két órakor, a Tel Aviv-i nagy forgalmú Rehov Pinkason a magyar érdekképviseleti iroda épületére felkúszott a piros-fehér-zöld zászló, jelezve, hogy ettől a pillanattól fogva ez a ház már nagykövetség. Az iroda, másfél éven keresztül, Gyenis Jenő vezetésével, lelkes és alapos munkát végzett a négy beosztott segítségével a kapcsolatok fejlesztéséért. A nyár folyamán naponta 500-600 vízumot bocsátottak ki izraeli turisták és látogatók számára. - A rádióhallgatók szerte Izraelben hétfőn az élhírekből tudhatták meg, hogy annyi halogatás, érdes izű, nem meggyőző magyarázkodás és 22 évi megszakítás után ismét ,,jóban van,, a két ország. Izrael magyar származású lakossága nagy örömmel fogadta az eseményt - mondta kedden az MTI érdeklődésére telefonon Rappaport Ottó, a Tel Aviv-i Új Kelet cimű napilap felelős szerkesztője. Idézett a kedd reggeli lapokból, amelyek valamennyien első oldalon közölték a hírt, habár még kommentár nélkül, hiszen az eseményt az utolsó pillanatig titokban tartották és az mindenkit meglepetésként ért. A lapok általában lelkes főcímekkel adták tudtul, hogy most már nem lesz szükség ,,fogadatlan prókátorokra, fontoskodó világszövetségek közvetítésére,, , hanem izraeliek és magyarok ezentúl normálisan, természetes módon dolgozhatnak a tisztességesebb, becsületesebb, nyíltabb és emberségesebb kapcsolatokért a két ország között. A polgári Haarec című újság főcímben közölte azt az értesülését, hogy a magyar miniszterelnök hamarosan Izraelbe látogat. Más lapok azt vélték tudni, hogy Budapest legközelebbi vendége God Jakobi távközlési miniszter lesz. Szinte minden lap úgy vélekedett, hogy az első ország, amely követni fogja Magyarország példáját, Lengyelország lesz. A magyar származású izraeliek érzéseit felidézve, Rappaport Ottó emlékeztett arra, hogy mégsem minden ilyen izraeli állampolgár osztotta saját kormányának és sajtójának nagy elégedettségét. Sokan - mondotta - úgy vélték, hogy a kapcsolatteremtésben Izrael külpolitikai sikert hajszolt és túltette magát azon, hogy sok volt a halogatás, és hogy magyar részről egyesek állítólag korábban gazdasági feltételeket szabtak. Emellett pedig az izraeli sajtó is türelmetlen volt, ami felizgatta a kedélyeket. A magyar származású polgárok közül többen találták sértőnek a huzavonát és bírálták az izraeli kormányt a tolakodásért. (folyt.) 1989. szeptember 19., kedd 16:55
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarország - Izrael - Visszhang Tel Aviv-ból (2. rész)
Az izraeli lapszerkesztő Illyés Gyulát idézte, aki egykor azt mondta, hogy egy szabad és öntudatos nemzet nem teheti túl magát mindazon, ami történt, poharazgatással és komázással. Illyés Gyula a magyar zsidóság II. világháborús pusztulására célzott. - Az izraeli magyarok az utóbbi évtizedekben is úgy érezték - mondta Rappaport -, hogy a magyar állam nem követte meg valójában a zsidóságot a sérelmekért és a gyilkosságokért. A diplomáciai kapcsolatok 1967-es megszakítása után a vészt túlélt magyar zsidók hosszú évekig nem látogathatták hozzátartozóikat vagy azok magyarhoni sírjait. Többen most, az öröm perceiben sem felejtik el, hogy a magyar sajtó korábbi hangneme sem járult hozzá a nyílt sebek begyógyításához. Mindennek ellenére a nagy többség forrón várta a teljes körű kapcsolatok helyreállítását, mert bármilyen nehéz is sértőnek és sértettnek egyaránt, rendezni kell végre közös dolgainkat, nemcsak a kecsegtető gazdasági előnyökért, hanem a puszta emberségért, a jövendőért is - mondta a publicista. +++ 1989. szeptember 19., kedd 16:58
Vissza »