|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokról (1. rész)
|
1989. szeptember 18., hétfő - A magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről és Mose Arensz külügyminiszter budapesti tárgyalásairól hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a Parlamentben.
Kovács László külügyi államtitkár bevezetőül elmondta: a magyar kormány eleve abnormálisnak tartja ha két, egymással kapcsolatban álló ország közt nincs megfelelő diplomáciai kapcsolat. Amikor 22 évvel ezelőtt ez megszakadt Izraellel, a magyar vezetés úgy gondolta, hogy ily módon befolyásolhatja az izraeli politikát, a közel-keleti térség problémáinak rendezésénél. Ez a várakozás tévesnek bizonyult. Az elmúlt másfél-két évben a két ország közötti kapcsolatok gyorsan fejlődtek, bővültek, és azok immár beleütköztek a diplomáciai viszony hiányának korlátaiba. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar kormány mostani lépése nem jelent változást a közel-keleti válság rendezését szorgalmazó magyar politikában, alapvető fontosságúnak tartjuk az átfogó rendezést, s erre a legmegfelelőbbnek az ENSZ nemzetközi konferenciájának összehívását véljük. A magyar kormány támogatja a palesztin nép önrendelkezési jogát, beleértve az államalapítás jogát is, s érdekeltek vagyunk a magyar-arab kapcsolatok fejlődésében, hangsúlyozva az érdekek kölcsönösségét. Ez a lépés megfelel külpolitikánk általános nyitottságának - vélte Kovács László, s emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban elismertük a palesztin államot is, s nagyköveti szintű diplomáciai viszonyt létesítettünk vele. A külügyi államtitkár kérdésekre válaszolta közölte: hazánk diplomáciai lépéseinek szándékairól folyamatosan tájékoztatta és tájékoztatja a Szovjetuniót és a Varsói Szerződés tagállamait. Ez esetben a magyar kormány nem folytatott előzetes konzultációt szövetségeseivel, de közvetlenül a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása előtt tájékoztatta őket a lépésről. A diplomáciai viszony helyreállításának valószínűleg olyan konkrét haszna lesz - mondta Kovács László -, hogy folyamatossá válik a politikai párbeszéd, élénkülnek a gazdasági kapcsolatok, a közös vállalatok jobb feltételek mellett alakulhatnak meg, és aláírhatják a már kidolgozott kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodást is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokról (2. rész)
|
Az MTI munkatársának kérdéseire a külügyi államtitkár a következőket mondta: a diplomáciai lépésre azután kerülhetett sor, hogy a már korábban hangoztatott akadályok részben megszűntek, így a magyar exportáruk ma már ugyanolyan feltételekkel kerülhetnek Izraelbe, mint bármelyik EFTA-országé, s eltörölték Izraelben a különleges importengedélyezési rendszert is a magyar árukra vonatkozóan. Sikerült megállapodnunk a kölcsönös vámkönnyítésekben is, s a már említett műszaki-tudományos egyezmény mellett számos gazdasági jellegű együttműködési megállapodást is előkészítettünk partnereinkkel, köztük beruházásvédelmi szerződést, valamint a kettős adóztatás eltörlésére vonatkozó megállapodást. Ami az arab országok esetleges reagálásait illeti, Kovács László szerint Magyarország legtöbbjükkel szívélyes politikai kapcsolatban áll, s gazdasági együttműködésünk is kiterjedt az arab-országokkal. Példaként mondta el, hogy míg a magyar-izraeli kereskedelmi forgalom 30 millió dollárt tesz ki évente, s ebből a magyar aktívum 10 millió dollár, addig az arab-államokkal 400 millió dolláros a forgalmunk, s aktívumunk 350 millió dollár. A mostani lépés előtt a budapesti arab diplomatákat, köztük a palesztin államét is tájékoztatták a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, s ezen az előzetes konzultáción egyetlen elítélő reagálás sem hangzott el. Sőt három diplomata úgy fogalmazott, - köztük a palesztin is -, hogy megérti a magyar kormány döntésének okait. Természetesen csak előzetes reagálásokról volt szó, s a következő hetek, hónapok mutatják meg az arab-államok tényleges reagálásait. A magyar vezetés bízik abban, hogy az arab-országok megértik döntésünket, hiszen ez egyáltalán nem ellenük irányul, sőt a közel-keleti rendezés előmozdítását segítheti. Ugyancsak az MTI kérdésére válaszolva Kovács László bejelentette, hogy bár a magyar vezetők diplomáciai utazásait tartalmazó naptára zsúfolt, még az idén sor kerül magas szintű magyar-izraeli találkozóra, ezúttal Izraelben. Más kérdésekre reagálva az államtitkár közölte, hogy Tajvannal nem vesszük fel a diplomáciai viszonyt, mert egy Kínát ismerünk el, a Kínai Népköztársaságot, de ez nem lehet akadálya a vállalati szintű kereskedelmi kapcsolatoknak. A Dél-Afrikai Köztársasággal csak akkor jöhet létre a diplomáciai kapcsolat, ha ott megszűnik az apartheid-rendszer. Végül elmondta: az izraeli külügyminiszter tájékoztatta magyar vendéglátóját arról, hogy kit kívánnak kinevezni budapesti nagykövetüknek, s hasonló értelmű tájékoztatás hangzott el magyar részről is. Az államtitkár egyik esetben sem említett konkrét nevet. (MTI)
1989. szeptember 18., hétfő 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|