|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 18., hétfő - A művelődési tárca profiljának átalakításától kezdve a kultúrpolitika intézményrendszerének felülvizsgálatáig csaknem valamennyi aktuális művelődéspolitikai kérdést érintett, illetve az eddig megtett intézkedésekről és a további tennivalókról számolt be Glatz Ferenc művelődési miniszter a kulturális bizottság hétfőn, a Parlamentben megtartott ülésén.
Ismertette egyebek között, hogy a minisztériumban már megkezdte munkáját az egyházi főosztály, amelyben a négy nagy egyház, illetve a szabad egyházak képviseletében öt egyházi személy gondozza teljes önállósággal az egyházakkal kapcsolatos ügyeket. A Művelődési Minisztérium sporttal kapcsolatos tevékenységéről szólva a legnehezebb feladatnak az eddigi sportbürokrácia leépítését s annak a félelemnek a legyőzését említette, hogy a tömeg- és diáksport - amelyre a tárca nagy figyelmet kíván fordítani - a versenysporttól fogja a támogatást elvonni. A tárcához került nemzetiségi-kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy még ma sincs meg a kormányzati politikának a megfelelő ereje, amivel a különböző hatóságokat rábírná e probléma - köztük nem utolsósorban a cigánykérdés - súlyának megfelelő kezelésére. Nem tisztázott még a Pozsgay Imre vezette tanács és a Művelődési Minisztérium ezzel kapcsolatos tevékeknységi köre sem. A tárca profiljában - mint mondotta - kiemelkedő helyet kap az értelmiségpolitika, ám hogy ebben az egész kormányzat, így a pénzügyi és más ,,lobbyk,, szemléletével kell megütközni, arra jó példa a pedagógusok fizetésemelése körüli hosszas vita, valamint annak a törekvésnek a fogadtatása, hogy az adórendszer módosításakor megmaradhasson a kuturális szféra úgymond kezdvezményett helyzete. Glatz Ferenc szólt azokról az intézkedésekről, amelyek minisztersége első napjaiban léptek életbe. Bár véleménye szerint a ,,kultúrszenny,, tapasztalható elterjedésének nem a cenzúra eltörlése az elsődleges oka, a minisztérium gondolkodik azon, hogy milyen fékeket lehet jogszabály-módosítással beállítani, így például svéd mintára a pornográf termékek adóztatásával. Érintette az orosznyelv-tanárok átképzésével, illetve az idegen nyelvi programmal kapcsolatos tennivalókat is. Beszélt a minisztérium előtt álló legközelebbi feladatokról, így a kulturális szféra - film, könyvkiadás - rendkívül elbürokratizálódott, elkényelmesedett intézményrendszerének felülvizsgálatáról, a támogatások új módon történő elosztásának kialakításáról. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 15:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése (2. rész)
|
Kiemelten foglalkozott a kulturális lapok finanszírozásával. A jelenlegi folyóirat-struktúra fenntartásához is száz milliók hiányoznak - mondotta - , s tudomásul kell venni, hogy ma már új lapok köré kezd szerveződni a kulturális élet, s ezeket sem lehet kihagyni a támogatásból. A megoldási elképzelések között szerepel például egy új lapkiadó részvénytársaság létrehozása, illetve, hogy évente nyilvános pályázat alapján döntsenek a költségvetési pénzhányad felosztásáról. A miniszter beszámolt arról is, hogy elkészült a jelenkori kutatás új szabályozása, amelynek alapján minden érdeklődő számára betekinthetőek a levéltári anyagok - az elmúlt 30 év kivételével. Az egyetemeken egyébként előtérbe került az 1945 utáni történelem kérdése: 5 millió forintos alapítvány segíti majd a legújabb kori forráskutatásokat. A beszámolót követő hozzászólás során többen felhívták a figyelmet arra, hogy túl sok az áttétel azon az úton, amelyen a pedagógusbér-rendezésre szánt milliók eljutnak az iskolákhoz, s javasolták a miniszternek, hogy a nyilvánosság előtt is tisztázza, miből fedezhető, s miből áll össze az újabb rendkívüli béremelés. Varga Imre (országos lista) az elhagyott szovjet laktanyák oktatási célú hasznosítását indítványozta, Bokor László (Budapest) pedig bemutatta a most elkészült első történelem video-tankönyvet. Számos képviselő tiltakozott egyébként az ülésen az ellen a gyakorlat ellen, hogy ugyanazon a napon, egyidőben több bizottsági ülést tartsanak. Ezt követően Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes válaszolt Sebők József és Boros László képviselők korábbi interpellációira, amelyeket a Heves megyei pedagógusok elmaradt bérfejlesztése, illetve a Külkereskedelmi Főiskola bővítése tárgyában tettek. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országyűlés kulturális bizottságának ülése (3. rész)
|
A képviselők a szünet után a külföldre utazásról és az útlevélről, illetve a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. E kérdésekről különösebb vita nem bontakozott ki, mert az eddig napvilágot látott tények jelezték, hogy rendkívül időszerű, humánus törvény van születőben, azt az eddigi fórumokon szinte mindenütt felső fokon méltatták. A kulturális bizottság is úgy foglalt állást, hogy ilyen nyugodt lelkiismerettel még egyszer sem támogatott törvényjavaslatokat. A testület tagjait Túrós András belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a tervezetekről, s előadása oly meggyőző volt, hogy ha lettek volna kételyek, azokat is minden bizonnyal eloszlatta volna bevezetőjében. Túrós András felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotás tízéves adósságot törleszt, amikor szinte valamennyi állampolgárnak megadja az abszolut szabadságot az utazásra. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat kapcsán elmondta, hogy az elmúlt másfél évben csaknem ötmillió útlevelet állítottak ki az illetékes szevek, s mindössze 12.500-at utasítottak el, jórészt a büntetett előélet miatt. A változások között említette, hogy a jövőben nem kérő, hanem igénylőlapon kell előterjeszteni az útlevélkérelmet, s a külföldön való tartózkodás idejét gyakorlatilag nem korlátozzák, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön való tartózkodás intézményét. A tiltott határátlépés a jövőben csak akkor minősül büncselekménynek, ha azt fegyverrel követik el. Az útlevelek számát is csökkentik, megszűnik a szolgálati útlevél - amely jószerivel státuszszimbólummá lett - és a külföldön élő magyar állampolgár útlevele. A diplomata útlevélre jogosultak körét nyilvánosan most szabályozzák először. A belügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy 1990 második felétől új formátumú útlevél bevezetését tervezik, amely a nyugat-európai országokban ismert úti okmányokra hasonlít majd. A határátkelés meggyorsítására a magyar-osztrák határon számítógépes ellenőrzést kívánnak kialakítani. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslatot indokolva Túrós András szólt arról, hogy korábban, családegyesítési szándékkal, évente mintegy 1400-an nyújtottak be kérelmet, a hazatérő magyar állampolgárok száma is e körül alakult. A jogalkotók egyértelmű álláspontja az, hogy egyetlen magyar állampolgárt se lehessen megfosztani attól, hogy hazájába visszatérjen. Ezt külön engedély nélkül megteheti, a külföldi állampolgárnak viszont a bevándorláshoz a hatóságok hozzájárulását kell kérnie. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országyűlés kulturális bizottságának ülése (4. rész)
|
A belügyminiszter-helyettes a kérdéseket megelőzve szólt arról: a tárca egyetért azzal, hogy az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házastársa és gyermeke is diplomata útlevéllel utazhasson, s ez a jog illesse meg az országos hatáskörű szervek államtitkárait is. Ellenzi viszont, hogy a megyei tanácselnökök diplomata útlevélben részesüljenek. Megemlítette azt is, hogy a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó jogszabályok még nem készültek el, így nem tudni például, hogy milyen szabályozások vonatkoznak a kivándorló ingóságainak kivitelére. Az egyik képviselő felvetésére Túrós András elmondta, hogy a személyi igazolvány és az útlevél összevonása perspektívikusan elképzelhető. A várható címercsere miatt a régi és az új személyigazolvány takarékossági okok miatt ,,együtt él,, majd a régiek lejártáig. A bizottság tagjai a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat korlátozó rendelkezései közül - ellentétben a Honvédelmi Minisztérium javaslatával - a Belügy- és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésével értettek egyet a hadkötelezett személyeket illetően. Álláspontjuk szerint ne utazhasson külföldre - a honvédelmi miniszter hozzájárulása nélkül - a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles, valamint az, aki a sorkatonai szolgálat kezdetének várható időpontjáról már értesítést, illetőleg behívó parancsot kapott. (MTI)
1989. szeptember 18., hétfő 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|