Rendszerváltás és az MTI

	Katonai szakértőnk kommentárja: Lehetséges-e öt év alatt egy tömbök nélküli Európa? (1. rész)
1989. szeptember 5. kedd (MTI-Press) - Az Országgyűlés őszi ülésszakán Király Zoltán ,,hivatalosan,, is elő kívánja terjeszteni azt a javaslatot, hogy a parlament támogassa a NATO és a Varsói Szerződés 1995-ig való egyidejű felszámolásának gondolatát. Hogy az előre bejelentett kezdeményezés belefér-e majd az ügyrendbe, vagy sem, az más lapra tartozik. És ha igen - ami valószínűsíthető - további sorsa a T. Házban dől el. Tény, hogy a felvetés ez egybevág a magyar kül- és biztonságpolitikai törekvésekkel. Más dolog azonban általánosságban igent mondani az indítványra, egyuttal Európa oly sok feszültséget okozó kettéosztottságának megszüntetését is magával hozná, és megint más ennek végrehajtásához ilyen rövid időhatárt szabni. Bármennyire is kivánatos lenne e cél minél gyorsabb elérése, kérdés, vajon - éppen az elmúlt negyven évi hidegháborús korszak mély gyökerei, lerakódásai miatt - kivitelezhető-e ez a Keleten és Nyugaton egyaránt nagy politikai bátorságot igénylő, kölcsönös akaratmegegyezést feltételező folyamat rövid távon? Vannak ugyanis olyan régebbi és egyre-másra újratermelődő bizonytalansági tényezők, amelyeknek figyelmen kívül hagyása csak illúziókat táplálhatna a tekintetben, hogy földrészünkön a katonai konfrontáció betonfalai egyik napról a másikra lebonthatók-e szinte az alapokig? Sajnos, ez a legjobb szándékok mellett sem látszik könnyen megoldható feladatnak. Azok a külső körülmények, a nemzetközi környezetben meglévő feszítő ellentétek, amelyek annakidején a két tömb kialakulásához vezettek, az atomkor realitásainak felismerése ellenére sem eredményezhetik az egyes fejlődési szakaszok átugrását. Vagyis a két szövetségi rendszerben az egymástól eltérő állami-nemzetbiztonsági érdekek - egyebek között a kölcsönös bizalom egyelőre még nem kielégítő mértékéből eredően - aligha kerülhetnek szinkronba bizonyos közbeeső intézkedések, például a más államok területén állomásozó idegen csapatok teljes kivonása nélkül. A dolgok jobb megértéséhez talán érdemes felidézni a Varsói Szerződés 1955-ös alapító okmányának azt a cikkelyét, amely szerint ha egyszer létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és az erről szóló szerződést aláírják, akkor a VSZ (mint a NATO is) elveszíti létjogosultságát, szükségtelenné válik. Ez a békerendszer azonban különféle okokból nem született meg, így aztán az 1949 tavaszán megszervezett NATO és a hat esztendővel később a politikai szintérre lépett szocialista szövetség eredeti ,,felállásában,, továbbra is fennmaradt. (folyt) 1989. szeptember 5., kedd 11:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Lehetséges-e öt év alatt egy tömbök nélküli Európa? (2. rész)
Igaz, a VSZ-tagállamok egyik, legtöbbször megismételt javaslata az volt, hogy a két koalíciót egyszerre számolják fel. Ez a készségük tagadhatatlan, tényszerűen igazolható. Csakhogy erre a másik fél nem mutatott hajlandóságot. A későbbiekben ezért merült fel az az elképzelés, hogy kezdeti lépésként a két tömb katonai vezető szerveit számolják fel a politikai intézményrendszer változatlan fenntartása mellett. Ám ezt sem sikerült keresztül vinni, így minden maradt a régiben, sőt a 20 éves időtartamra szóló észak-atlanti szerződést 1969-ben újra meghosszabbították. Ugyanez történt a Varsói Szerződés szervezetében is, miután az alapokmány aláírásától eltelt húsz plusz tíz év érvényessége lejárt. A tagországok 1985 áprilisában Varsóban egybegyült legfelsőbb vezetői által parafált jegyzőkönyv szerint a szerződést - az 1955-ös szöveg érintetlenül hagyásával - további húsz évre (2005-ig) érvényben lévőnek nyilvánították, s az ezt követő tíz évre is (2015-ig) azon szerződő felek számára, amelyek ennek lejárta előtt egy évvel nem mondják fel azt. E jogával bármelyik tagállam élhet, ha úgy véli, szuverenitását és nemzeti biztonságát más módon is garantálhatja. A meghosszabbítás fő érve különben az volt, hogy amíg a nemzetközi feltételek nem változnak - tehát addig, amíg a NATO fennáll -, nem lehet szó a VSZ egyoldalú felszámolásáról. Más kérdés természetesen, hogy a szervezet régi, megkövesedett működési mechanizmusában a viharosan változó jelenlegi helyzetben lényegi módosításokra van szükség, egy oldalról a sajátos nemzeti érdekek erőteljesebb kifejezésre juttatásával, más oldalról a katonai elemek fokozatos háttérbe szorításával. Ez azonban még jó ideig nem teszi feleslegessé az átmeneti korrzak katonai-hadászati egyensúlyi viszonyainak megőrzését, még ha ez a mostaninál jóval alacsonyabb szinten is realizálódik. Ez a periódus tarthat tovább is, s nehéz megmondani, a katonai vezető szervek (parancsnokságok) esetleges felszámolását mikor követné a két szövetség politikai szerveinek ,,szanálása,, , ha egyáltalán. Hiszen az sem zárható ki, hogy az utóbbiak valamilyen hatalami struktúrában átalakulva, tovább működnének egy jövőbeni egységes Európa kialakításában. Azt ugyan deklarálni lehet, hogy 1995-ig - úgy, ahogyan van - oszlassák fel a két tömböt, de korántsem biztos, hogy ehhez ilyen rövid idő elég lesz. Már csak azért sem, mert a legtöbb fegyverzetkorlátozási és leszerelési prognózis nagyjából az ezredforduló tájára teszi az igazi ,,frontáttörés,, lehetőségét. +++ 1989. szeptember 5., kedd 11:36
Vissza »