|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Országos tanévnyitó (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartották meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszterhelyettes üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valamennyi pedagógusát és diákját.
A miniszter elöljáróban szólt arról az új tárcaprogramról, amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg is kiemelt helyet kapjon az egész politikai gondolkodásban. Európai felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Ennek része a nyelvszakos tanárok képzési létszámának az egyetemeken két és félszeresére, a főiskolákon hatszorosára történő emelése, az orosz nyelvtanárok fokozatos átképzése, az idegen ajkú oktatók fogadása, foglalkoztatása. Hasonlóképpen fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is, amelyek célja a magyar iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez való illesztése. Az elmúlt negyven esztendő - mondotta - az iskolában elsősorban eszközt látott a társadalom ideológiai-politikai átnevelésére, s az egységes politikai gondolkodás kialakítására. Az iskola szerintünk - hangsúlyozta - nem a pártpolitika ideológiai céljainak lebontására hivatott intézmény, nem is egyszerűen a pedagógiai kísérletek tárgya, mint ahogy nem is a gyermekek számára berendezett ismeretterjesztő tanfolyamegyüttes. Az iskola a helyi társadalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye, és egyben a helyi társadalom demokratizmusának, nyitottságának a biztosítója. Közösségi és össztársadalmi érdek, hogy okos, színvonalas munkaerő hagyja el padjait, és ilyen vezetők választódjanak ki. Ennek viszont az a feltétele, hogy a kiválasztódás, az érvényesülés társadalmi származástól függetlenül történjék. A jó iskolarendszer segítsen az egyéni hátrányok behozásában, ugyanakkor tegye lehetővé az egyéni tulajdonságok kifejlesztését. Az iskola a társadalmi mobilitás, a közösség legkiválóbbjainak kiválasztási eszköze kell legyen. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országos tanévnyitó (2. rész)
|
A társadalomnak, benne mind a helyi, mind az országos pénzügyi vezetésnek - folytatta Glatz Ferenc - meg kell érteni, hogy nem valamiféle luxus az iskolák felszereltségének javításáért, a tárgyi feltételek megteremtéséért indított akciósorozat. Kiemelt támogatást kell kapnia a diáksport fejlesztésének, az iskolakönyvtárak gazdagításának, a számítógéppark, a szertárak, a nyelvi laboratóriumok szervezésének. Ezek nem fényűző pénzkiadások a gazdasági válságban lévő Magyarországon, hanem a válságból való kilábalás legfontosabb eszközei. Kiemelten foglalkozott a miniszter a jó iskola legfontosabb tényezőivel, a pedagógusokkal, s azokkal a tennivalókkal, amelyek célja a tanári hivatás tekintélyének visszaállítása. Elmondta, hogy felülvizsgálják a tanárképzés 1949-ben bevezetett rendszerét, s dolgoznak a tudományegyetemeken belüli tanárképző intézetek felállításán. Ez utóbbiak feladata lenne a pedagógiai jellegű tárgyak oktatásának ellátása, az ország adott területén a szakmai felügyelet gyakorlása, s ezek tartanák kézben az egységes rendszerré fejlesztendő tanári továbbképzést. A ma tanítók döntő többsége - mondotta - egy, ma már meghaladott centralizált és ideológiai-politikai szempontok alapján feldolgozott szakmai anyagot sajátíthatott el az egyetemeken. Ki kell alakítani ezért számukra az intézményes önképzést, az új ismeretekhez, összefüggésekhez való hozzájutást, s nem utolsó sorban gondoskodni kell azokról az anyagi feltételekről, amelyek megengedik, hogy szellemi újratermelésükre is áldozhassanak. Ezért is dolgozott ki a művelődési kormányzat - bár a sztrájkokkal nem értett egyet - egy hároméves tervet a pedagógus béreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100 százalékos elmaradottságának behozására - mondotta a miniszter. Majd bejelentette: a Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1-jétől a szokásos 4-6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli, 4 milliárd forintnyi fizetésemelésben részesülnek, ez három és félszer több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:43
|
Vissza »
|
|
Országos tanévnyitó (3. rész)
|
Végezetül a miniszter kiemelte: mind a kormányt, mind a tárcát politikai szándék vezette az országos tanévnyitó színhelyének megválasztásakor. Mi - mondotta - az 1990-es évek Magyarországán egy sokszínű, az egyének, csoportok gazdasági és szellemi törekvéseinek szabad teret adó társadalmat képzelünk el, olyant, amely tisztában van azzal, hogy az egyéni szabadság feltétele a másik véleményének szabadsága, s ennek alapja az intézményesített türelem. Ebben a társadalomképben az egyházak igen erős színekkel lehetnek jelen. Az egyházakban azt a közösségmegtartó intézményegyüttest látjuk, amelyben népeinket évszázadokkal ezelőtt először tanították az olvasásra, írásra, s amely keretet adott a közösségszervező értelmiség nevelésének. A huszadik század végén, ma is szüksége van a társadalomnak azokra a hagyományőrző és közösségmegtartó intézményekre, amelyek közül az egyház oly maradandónak bizonyult. A most végre a helyére, a művelődési tárcához visszakerült egyházpolitika alapja: minden egyház feletti ellenőrző funkciót feladni, s az egyháznak mint a magyar állampolgárok kulturális, szociális és lelki életszükségleteinek kielégítésére szolgáló intézménynek a jogos támogatást megadni - jelentette ki a miniszter. Ezt követően Nagy Gyula evangélikus püspök-elnök köszöntötte a gimnáziumot, amelynek újraindítása - mint mondotta - egyik látható jele annak a nagy történelmi átalakulásnak, amely ma az ország egész életében végbemegy. Emlékeztetett rá: a magyar evangélikus egyház - Berzsenyi, Petőfi és Kossuth egyháza - a reformáció kora óta négy évszázadon keresztül vett részt igehirdetésével, tanításával, iskoláival és nevelőivel népünk lelkének, erkölcsi magatartásának formálásában. Amikor az állam és az egyház közötti tárgyalások után végre felcsillant a Fasori Gimnázium újraindításának reménye, egyházunk népe és a régi alma mater itthoni és külföldi diákjai hihetetlen lelkesedéssel vettek részt a visszaállítás munkájában. Egyházunk felhívására a hívők százezrei, gyülekezeteink eddig több mint hétmillió forintot adtak az iskola helyreállítására, s megmozdultak segítő szeretettel a külföldi evangélikus testvéregyházak is. Így történhetett meg, hogy a hihetetlenül rövid idő alatt, a modern, korszerű, megújult iskolában - háromszáznál több diákjával és harminc tanárával - az egész ország evangélikus gimnáziuma újra megnyithatta kapuit. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országos tanávnyitó (4. rész) - Tanévnyitók - Iskolaavatások
|
Szombaton országszerte több közép- és főiskolában tartottak tanévnyitó ünnepséget. A Debreceni Orvostudományi Egyetem tanévnyitó nyilvános ülésén Leöwey András egyetemi tanár, rektor bejelentette, hogy a főiskolán 200 magyar elsőéves és több mint 80 külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait. A debreceni Tanítóképző Főiskola ünnepségén Papp Miklós főigazgató elmondta, hogy az új tanévben 280 nappali- és 86 levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmányait. Mindkét főiskola ünnepségén arany-, gyémánt-, vas- illetve rubindiplomát adtak át a több évtizeddel ezelőtt végzett egykori hallgatóknak. Veszprémben Pusztai Ferenc művelődési minisztériumi államtitkár új gimnáziumot avatott. Az új középfokú tanintézetet Vetési Albertről, a középkor jeles püspökéről, Mátyás király neves diplomatájáról nevezték el. Az új gimnázium építésére mintegy 300 millió forintot fordítottak. Az iskola 16 tanteremmel, továbbá korszerűen felszerelt nyelvi laboratóriummal, számítógépes teremmel áll a tanulók rendelkezésére. Az 500 tanulót oktató új gimnázium versenyek megrendezésére is alkalmas sportcsarnokot kapott, ebben ezer néző szurkolhat a versenyzőknek. A Békés megyei Dévaványán 14 tantermes, új általános iskolát avattak szombaton. A jelentős társadalmi összefogással megvalósult iskolafejlesztés eredményeként a településen megszüntethették a szükségtantermeket. A mintegy 50 millió forintos beruházás keretében tornatermet és jól felszerelt sportudvart is létesítettek. Az új épületek a régi iskola 9 tantermes központjához csatlakoznak. Az oktatóközpont 1300 általános iskolás tanításához nyújt korszerű körülményeket. A megyében ezen a napon további új iskolaszárnyakat vettek birtokba a diákok: a szarvasi gimnáziumban 6, a békési Mezőgazdasági Szakközépiskolában ugyancsak hat, az egyik sarkadi általános iskolában pedig nyolc tantermet. Kiskunfélegyházán emléktáblát avattak szombaton a Móra Ferenc Gimnáziumban. Ezzel az első és második világháborúban elesett félegyházi diákok és tanárok emlékének tiszteletnek. A költségeket az öregdiákok adományaiból fedezték. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|