 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Vita a jelölés körül - Pozsgay Imre vállalja a debreceni megméretést (1. rész)
|
1989. augusztus 28., hétfő - Éles vita az elektori fórumon címmel a Hajdú-Bihari Napló hétfői száma arról tudósít, hogy szombaton kongresszusi küldöttjelölt-állító tanácskozást tartott Debrecenben az MSZMP városi Bizottsága. A tanácskozás résztvevői - a párttagság előzetes véleményére alapozva - harmincnégy nevet tartalmazó jelöltlistát állítottak össze, amelyből Debrecen párttagsága szavazással dönti majd el, ki legyen az a huszonhét küldött, aki az MSZMP debreceni tagjait képviseli az október 6-án kezdődő pártkongresszuson.
Az indulatoktól addig sem mentes jelöltállító tanácskozáson
akkor robbant ki éles vita, amikor a debreceni reformkörök
képviselője a küldöttjelölt-listára javasolta Pozsgay Imre
államminisztert, az MSZMP Elnökségének tagját. Többen kifogásolták a
jelölés módját - Pozsgay Imre neve ugyanis nem szerepelt az előzetes
jelöltlistán -, s szóvá tették azt is, hogy az államminiszter nem
vett részt a jelöléséről döntő tánácskozáson. Szép számmal akadtak,
akik politikai programja miatt támadták a pártvezetőt, míg a párt
reformpolitikáját vállaló kommunisták egyértelműen mellette
érveltek. Végül szavazással döntött a testület, s nagy többséggel a
kongresszusi küldöttjelöltek közé választotta Pozsgay Imrét.
Az MTI debreceni tudósítója hétfőn telefonon érdelődött Pozsgay
Imrétől, hogy vállalja-e a debreceni jelölését, s mi a véleménye a
személyét érintő, a megyei lapban nyilvánosságra hozott vitáról?
A pártelnökség tagja elmondta: ő maga is csak a Hajdu-Bihari
Napló hétfői tudósításából értesült arról, hogy kongresszusi
küldöttjelöltnek javasolták Debrecenben. A reformkörök javaslatáról
előzőleg nem tudott, azt ő nem kezdeményezte. Pozsgay Imre szerint
akik ezt tették, bizonyára jó szándékkal tették.
Pozsgay Imre az eljárás módja és a személye körül kibontakozott
vitát természetesnek, a mai nyílt közéletet tükrözőnek tartja.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 28., hétfő 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|