Rendszerváltás és az MTI

	Az agrár-reformkörök országos tanácskozása
1989. augusztus 12., szombat - Egyelőre nem párttá, hanem egyesületté alakuljon át az agrár-reformköri mozgalom - ezt javasolta a magyar mezőgazdaság és a vidék tarthatatlan helyzetét felvázoló szenvedélyes hangú vitaindító előadásában Nagy Tamás, az agrár-reformkörök országos ideiglenes választmányának elnöke szombaton a dunapataji művelődési házban. Itt vette kezdetét mintegy félezer érdeklődő részvételével az agrár-reformkörök országos tanácskozása. Az esemény kiemelkedő jelentőségű az idén május 12-én zászlót bontott mozgalom történetében. Sorsfordulónak tekinthető az esemény - erre utaltak többen is a délelőtti felszólalásukban. Ettől az összejöveteltől várják, hogy a jelenlévők döntsenek a továbbiakról, azaz, választ adjanak arra a kérdésre: változatlanul mozgalom formájában, avagy egyesületként, esetleg pártként óhajtják-e folytatni tevékenységüket. Alapvető céljuk azonban változatlan: a magyar falu és a magyar mezőgazdaság politikai-gazdasági érdekeinek felvállalása. Az agrár-reformkörök képviselői amellett, hogy tanácskozásukon állást foglalnak a parasztság és az agrárgazdaság jövőbeni érdekvédelmi rendszeréről, kidolgozzák a követendő gazdasági program körvonalait, és ezzel szoros kapcsolatban véleményt mondanak a tulajdoni kérdésről. A tanácskozással egy időben vette kezdetét a közeli Szelidi-tónál az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjuság Szövetsége országos találkozója is. (folyt. köv.) 1989. augusztus 12., szombat 12:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az agrár-reformkörök országos tanácskozása (2. rész)
A tanácskozáson lezajlott vitában mindvégig a felszólalások középpontjában állt a mozgalom további formájával kapcsolatos kérdés. Kezdetben a túlnyomó többség, szövetség vagy egyesület alakítása mellett foglalt állást. A déli órákra már eldőlni látszott a válasz. Valószínűleg emiatt csatlakoztak sokan inkább a Szelidi-tavi programokhoz, délutánra ugyanis csaknem felére csökkent a résztvevők száma. Pedig ekkor fordulat történt. A pártalakítás mellett kiállók kerültek előtérbe, néhány megye Heves, Szabolcs-Szatmár, Tolna és Vas képviselői egységesen ezt az álláspontot képviselték. Véleményük szerint az agrár-reformköröknek önálló politikai erőként kell megjelenniük, hogy a parlamenti választásokon kellő számú, az ágazat által elkötelezett képviselőt tudjanak mandátumhoz juttatni. Elmondták: nézeteiket nem csupán az elmúlt négy évtized agrárérdekeket figyelmen kívül hagyó gyakorlatára alapozzák, hanem azzal is alá kívánják támasztani, hogy sem az uralkodó, sem az uralomra törő pártoknak nincs jelenleg határozott elképzelésük az ágazat válságának megoldására. A vidéki városok, falvak és az élelmiszergazdaságban dolgozók terheik hátrányos helyzetét felsorakoztató, a jelenlegi érdekképviseleti szerveket, szövetségeket bíráló érvek után úgy tünt, hogy sikerült meggyőzniük a jelenlévők többségét a párttá válás elengedhetetlenségéről. Az egyre nagyobb tetszésnyilvánításból ugyanis erre lehetett következtetni. Valószínűleg a döntő pillanatban emelkedett ismét szólásra Nagy Tamás, és érzelmektől és józan érvektől egyaránt áthatott gondolataival fordított a helyzeten. Nagy Tamás kifejtette, hogy a mai időszakban, amikor nem ismeretes még például a többpártrendszerről vagy a választásokról szóló új törvény sem, politikai kalandorság volna pártot alakítani. Rámutatott: a tapasztalatok, így például a Magyar Demokrata Fórum legutóbbi választáson aratott sikerei is azt igazolják, hogy egy mozgalomnak először tömegbázist kell szereznie, megismernie a hozzá csatlakozók egyéni elgondolásait, és aztán átalakulni politikai választási párttá. Javaslata: olyan egyéni tagságon alakuló egyesület, amelynek alapszabályát, fő programjait eleve úgy határozzák meg, hogy szükség esetén szinte azonnal párttá alakulhasson át. Ezt a javaslatot öt ellenszavazattal az országos tanácskozás elfogadta. Határozatot hoztak arra, hogy az országos ideiglenes választmány alakuljon át előkészítő bizottsággá. Ez a bizottság készítsen el olyan alapokmányokat, ami magába foglalja egy esetleges párttá alakulás gyors lehetőségét is, és ugyanakkor részletesen munkálja ki az egyesület agrárprogramjának tervezetét. (folyt.köv.) 1989. augusztus 12., szombat 19:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az agrár-reformkörök országos tanácskozása (3. rész)
A bizottságnak ez év szeptember 20-ig kell az alapszabály-tervezetet elkészíteni, és a megyei agrár-reformkörök választmányán keresztül széles körű vitára bocsátani. Ugyancsak a bizottságnak kell elkészítenie azt a vitaanyagot is, amely a tanácskozás egy másik vezértémájával foglalkozik. Vissza-visszatérő gondolatként vetődött fel a paraszti múlt, pontosabban a földjeitől megfosztott parasztság rehabilitációja. A vélemények e kérdésben is erősen megoszlottak. Volt, aki kifejezetten amellett állt ki, hogy anyagilag is kártalanítsák a jelképes összegért megváltott földek volt tulajdonosait, illetve azokat, akik a szövetkezetekbe kényszerűen beadott földjeikért semmit sem kaptak. Mások - érzékelhetően ők voltak többségben - azt hangsúlyozták, hogy erkölcsi rehabilitációval egyetértenek, anyagival azonban nem. Hiszen akkor kártalanítani kellene azokat is, akiktől ipari üzemeket, műhelyeket, boltokat vagy házakat vettek el, kártalanítás illetné meg azokat a parasztokat is, akik a szövetkezetekben párforintos munkaegyeségért dolgoztak annak idején. (MTI) 1989. augusztus 12., szombat 19:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »