Rendszerváltás és az MTI

	Nyugati vélemények Magyarországról
(Hanák Tibor) München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Magyarország Ausztriában mindig érdekes téma - ezt gondolhatta az osztrák televízió igazgatósága, mikor a külföldiek választójogáról szervezett kerekasztal-beszélgetést le kellett mondania, s hirtelenjében új témára, új résztvevőkre volt szükség. Sebtében összeállítottak egy jobbára újságírókban álló együttest, és Lendvai Pál rutinos vezetésével két órán át inkább beszélgettek, mint vitatkoztak a jelenlegi magyarországi fejleményekről. Tekintve, hogy vezető magyar kommunista nem vett részt az adásban, hiányzott az éles kritika, a támadás és védekezés, tehát az ellentétek dinamikája. Lényegében 6-7 tájékozott újságíró vallotta be saját tanácstalanságát. Kezdték az Ausztriát érintő gazdasági kérdésekkel - mint a bős-nagymarosi erőmű, és az 1995-ös világkiállítás ügye - de már ebben a témában megmutatkozott, hogy a gazdasági problémák - nevezetesen Magyarország súlyos eladósodása - mennyire összefügg a politikai engedményekkel. Eörsi István író a többi jelenlévő véleményét fogalmazta meg, mikor azt mondta, hogy a politikai mozgás megindult, de a gazdasági életben úgyszólván semmi nem történt. Megmaradt a párt és a vállalatok szövetsége, az üzemek továbbra is kapják az állami támogatást, ezt a kapcsolatot a pártvezetés láthatólag nem kívánja veszélyeztetni. Ennek megfelelően hangzott el a beszélgetés során többször is, hogy a magyar résztvevők a fejlődést inkább politikai tekintetben látják bíztatónak mint gazdasági téren - noha hozzáfűzték, hogy a politikai engedmények csak a fokozódó gazdasági nyomásnak köszönhetők. A párt semmit nem ad önként. Ezért alakult ki az a helyzet, hogy a kommunisták ugyan a többi politikai erőt szeretnék bevonni a gazdasági bajok legyőzésének: folyamatába. Készek megosztani a felelősséget - de nem a hatalmat. Ez abból is látszik - mondta Kari Gustav Ströhm a Die Welt tudósítója -, hogy a kommunista apparátus mindmáig érintetlen maradt. Gergely András történész, a Magyar Demokrata Fórum vezetőségi tagja ezt azzal a megjegyzéssel egészítette ki, hogy a pártnak nincs hová, nincs kinek leadnia a hatalmat, mert a különböző új politikai szervezetek - legalábbis egyelőre - nem kívánnak hatalmat, hiszen hiányzik a demokratikus szervezetek tömegbázisa, ma még senki nem jutott el a néphez - mondta. Mindenesetre a változások letagadhatatlanok, s ennek megítélése a szovjet vezetésben nevetséges. A lánc folyamatban van: a jelen politikai helyzet átértékelése - mely egy szép napon az afganisztáni kivonuláshoz hasonló eredményhez vezet. Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság szerkesztője szerint semmiképp nem véletlen, hanem időzítve volt, hogy a szovjet vezetőség részéről még a magyar semlegesség gondolatát is felvetették. Hasonlóképp nem véletlen 1956 újraértékelésének napirendre tűzése sem. +++ 1989. február 15., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »