|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az MTA elnöke 1956-ról
|
München, 1989. február 6. (SZER, Hírek (09:00)) - Az 1956-os forradalom értékelésével kapcsolatos hivatalos magyarországi vita keretében tegnap a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Berend T. Iván a televízióban úgy nyilatkozott, hogy egy olyan próbálkozás zajlott le 56-ban, amelynek a célja egy emberi, demokratikus, és tisztességes szocializmus kialakítása lett volna. Berend az elnöke annak a történész-bizottságnak, amelyet a párt nevezett ki 1956 tanulmányozására, és amely azt állapította meg, hogy népfelkelés zajlott le Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy október 23-ikán népfelkelés tört ki, a szocializmus megújításának reményében. Azért történt így, mert az 1956 előtti sztálinizmust Nagy Imre miniszterelnök próbálkozásai ellenére sem lehetett megreformálni. Később a felkelés eredeti céljaitól idegen erők is csatlakoztak a felkelőkhöz, és ezek az - úgymond - fasiszták, bosszúállók és utcai lincselők módosították az események arculatát - tette hozzá Berend T. Iván. Emiatt nehéz összefoglalóan, árnyalatok nélkül minősíteni 1956-ot. A párton belüli vitát nyilatkozatban üdvözölte a Szabad Demokraták Szövetsége. A Magyar Rádió szerint a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nemzet számára soha sem volt kétséges: az 1956-ban történteket a társadalom demokratikus erőinek tevékenysége jellemezte. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|