![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyar Zöldek
|
![](../img/spacer.gif)
London, 1989. február 3. (BBC, Késő esti adás) - A múlt hét végén Budapesten környezetvédők kétnapos országos konferenciát tartottak, hogy új stratégiát találjanak a környezetrombolás megakadályozására. Mint a hét végén budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd már beszámolt róla: a konferencián a felszólalók elméleti előadásokat tartottak, és megvitatták, hogy miként lehetne megszervezni a Zöld-mozgalmat. A hét elején telefonon érdeklődtünk a konferencián részt vett Duna Kör csoport szóvivőjénél, Szegfű Andrásnál. - Mi a Zöldek programja Magyarországon? - A Zöldek nem alkotnak egységes szervezetek, és amiben különbözünk, az pont az erre a kérdésre adott válasz. Nekünk az a véleményünk a Duna Körben ahova én tartozom - de sokunknak másunknak is - hogy a magyar környezetvédelemnek az égő háza jelenleg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek a visegrád- nagymarosi vízlépcsője, amelyik még meghiúsítható, és ha meghiúsítanánk, akkor gazdaságilag jobbom járnánk, és óriási környezetpusztítást kerülnénk el. - Erre milyen reális remény van, hogy ez tényleg megvalósítható? - Egyrészt folyamatban van az utóbbi évtizedek magyar történelmének talán a legszélesebb körű társadalmi, aláírásgyűjtő akciója. Ha a koreai háború idejében hivatalos aláírásgyűjtést nem számítom, akkor azt hiszem, hogy ez a legnagyobb volumenű akció, ami eddig ment. Túl vagyunk a százezredik támogató aláíráson. Ez Magyarországon 1988-89-ben egy olyan tény, aminek erkölcsi, társadalmi és politikai jelentősége van. A népszavazással tehát mi a képviseleti demokráciának, a parlamentnek a csődjét szeretnénk ellensúlyozni: a közvetlen demokráciához fordulunk. - Egyes megfigyelők szerint azonban a lakosság 10 százalékának a támogatására lenne szükség -, nem százezer, hanem egymillió kellene. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban? - Nincs semmiféle ilyen jogi szabályozás - tehát se olyan nincs hogy százezer, sem ötvenezer, se olyan nincs hogy egymillió. Ez nyilvánvalóan egy harci kérdés, hogy hol húzzák meg ezt a határt, de én azt hiszem, hogy egy felelős politika nem tudja figyelmen kívül hagyni már azt a potenciált sem, amit százezer embernek az aláírása jelent. He feledjük el, hogy nevüket, címüket, foglalkozásukat is aláírják. - A magyar környezetvédők érétek-e már el olyan eredményt, amit a maguk eredményének vallhatnak? - Én azt hiszem hogy nagyon is sokat. Egy csomó konkrét esettben sikerült megakadályozni vagy magát a kártevést, vagy a nagyobb kártevést. Tehát visszafordítani egy kezdeti stádiumban a dolgokat, például a mosonmagyaróvári szemétlerakodónál. Azonkívül az "égő ház" ügyében: Bős-Nagymaros ügyében én azt hiszem hogy óriási eredmény, hogy országos politikai témává tettünk egy olyan beruházást, amihez hasonló beruházásoknál korábban sem előtte nem kérdezték meg a lakosságot valamiféle demokratikus módon, sem utána nem volt megkérdezés. Gondoljon az eocén-programra, ahol milliárdokat dobtak ki az ablakon, vagy adriai kőolajvezetékre. Soha nem volt társadalmi vitatéma a politikai téma. Ha a mozgalom csak ennyit ért el, az is óriási siker, mert útját állja annak, hogy a jövőben valaha is egy ilyen nagyságrendű környezetpusztító beruházást megpróbáljanak a hátsó kapun becsempészni úgy, hogy az emberek nem tudnak róla. - A hatóságokkal van valamiféle dialógusuk? - Én azt hiszem hogy ennek a feltételei lassan kezdenek kibontakozni. Mit értünk hatóságon? Érthetjük az államigazgatást, kormányzatot, és érthetjük az erőszakszervezeteket, a rendőrséget. A rendőrség most az esetek jelentős részében úgy viselkedik, ahogy egy jogállamnak a rendőrségéhez méltó, és azt hiszem, hogy ebben a vonatkozásban nekünk is meg kell tenni azt, hogy elkerüljük a felesleges konfliktusokat. Többek között azokat a konfliktusokat amik abból erednek, hogy az alacsonyabb szinteken a régi reflexek még nagyon is uralkodnak. Ez az egyik oldal. Ami a kormányzatot illeti, a konferencián a miniszter-helyettes elismételte azt, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium "kinyújtott kézzel közeledik" az alternatív környezetvédőkhöz -, és erre muszáj volt elmondani ott a helyszínen, hogy nagyon nehéz ezt a kezet megragadni, amíg ebben a kézben ott van a visegrád-nagymarosi erőmű. De a másik dolog, ami útjában áll ennek a közeledésnek vagy megbékélésnek: az az a múlt, amivel ez a minisztérium rendelkezik, úgy is mint jogfolytonos örököse a Környezetvédelmi Hivatalnak. Ez volt az a hivatal, amelyik - nem biztos hogy csak a saját kezdeményezésére -, de mindenképpen konkréten gátolta, akadályozta és üldözte a független környezetvédelmi mozgalmaknak az intézményes megalakulását a nyolcvanas évek elejétől kezdve. - Van-e a magyar környezetvédőknek valamilyen alternatív stratégiája, amit a lakosság elé tárhatnak -, hogy ne ilyen szétaprózott csoportokként lépjenek fel? - Ezen a konferencián több előadásban is fölmerültek olyan megoldások, amik túlmennek a meglévő rossznak a bírálatán, és kifejezetten megvalósítható és kívánatos pozitív dolgokat vázolnak fel. Most csak egy egész apró példát mondok. Elhangzott egy előadás a pécsi "napházról", amelyiket azért hívnak így, mert egy energiatakarékos, környezetbarát lakóház, minden-szempontból az alternatív életvitel követelményei szerint lett tervezve. Ez egy össztársadalmi feladat, amiben mi csak a kovácsnak a szerepét játszhatjuk. Ami a szervezeti problémákat illeti, itt azt hiszem hogy ezek még kiforratlanok, még nagyon-sok vita kell egymással, és főleg a közös akciókban összekovácsolódni. Mindenképpen valószínű, hogy a környezetvédő mozgalom nem kíván a hagyományos értelemben politikai hatalomra törni, és nem képzeli el magát úgy, mint egy kormányzatra törő ellenzéket. Állandóan szóba kerül egy "Zöld párt"-nak a kérdése. A Duna Körnek és több más szervezetnek is az az álláspontja, hogy nem ezekből a szervezetekből fog ez kinőni, mert ezekre a szervezetekre akkor is szükség lesz, ha lesz Magyarországon egy ilyen vagy olyan formájú Zöld vagy Kék környezetvédő párt. +++
1989. február 3., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|