Rendszerváltás és az MTI

	A magyar jogrendszer átalakítása - 1. folyt.
A választójogi tervezetet elsodorták az események. Nyilvánvalóan másképpen kell lebonyolítani a választásokat, ha pártok is indulhatnak. 1988-ban még csak két szövegtervezet között tapasztalhattunk ilyen ellentmondást. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy az év végére - Pozsgay Imre előrejelzése szerint - közel 20 törvénytervezet szövege fog a szakmai és laikus szervezetek között keringeni. Ugyanakkor az új alkotmány munkálatai és vitái is keresztezik ezt a sokváltozós hálót. Nem nehéz megjövendölni, hogy ebből még az alkotmányjogászok számára is áttekinthetetlen helyzet jön létre. Véleményem szerint a bajokat a politikai és alkotmányjogi kérdések összekeverése okozza. Az alkotmány szövege nem szakmai ügy. Erről is kétségeim vannak, amikor a magyar sajtóban azt olvasom, hogy 10 tudományos munkabizottság hozzálátott az alkotmány felülvizsgálatához, és az Igazságügyi Minisztérium máris egy alkotmányjavaslattal állt elő. Az alapelvek még tisztázatlanok, de a részlet-elgondolások már megvannak? A logika ugyanaz, mint az elvetélt törvényjavaslatoknál. Ugyanakkor, mire az új alkotmány az Országgyűlés elé kerül, ennek a lejártatott intézménynek már nem lesz elegendő tekintélye a meggyőző, legitimáló gesztushoz: az alkotmány kibocsátásához. De mi az oka ennek az erőltetett menetnek? A legfontosabb magyarázat talán az, hogy a párt reformhirdetői sem tudnak szembenézni az új politikai helyzet kihívásaival, követelményeivel és az új szervezetek térfoglalásával. De a törvénykezési játszma nemcsak időhúzás. Az apparátus számára a hosszú távú törvények a stabilitás érzetét keltik, és megnyugtató, hogy a szabadságjogokról folytatott vitákat eddig még a közvélemény is pozitívan fogadta. Ugyanakkor: ha a részkérdésekben elérhető valamiféle látszólagos egyezség, akkor az alkotmány szövegezésénél ezekből a részelemekből lehet kiindulni, és a törvényeket építőkockaként lehet felhasználni. Ez az építmény azonban könnyen összeroskadhat. A valódi rendezésnek nem a politikai látszatstabilitás megőrzésére kellene törekednie, hanem az alaptörvény demokratikus elfogadásához kellene feltételeket teremteni. A mai helyzet alapeleme, hogy az új, független szervezetek - rendezetlen jogi státuszuk miatt - nem vehetnek megfelelő súllyal és befolyással részt az alkotmányjogi vitákban. Az Országgyűlés felhatalmazása esetén a kormány rendeletek kibocsátásával segíthetne ezen. Rövid úton engedélyezhetné az újonnan alakult tömegszervezetek, pártok és szakszervezetek működését, és biztosíthatná működésük technikai feltételeit. Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a választójogi törvény rendeleti módosítása biztosíthatná az új politikai szervezetek számára a jelöltállítás lehetőségét a következő - ugyancsak rendeletileg előrehozott - választásokon. Átmeneti helyzetben élünk, amelynek velejárója lehet a rendeleti kormányzás. Ez a politikai helyzet szülte átmenetiség a közvélemény előtt kellőképpen indokolja a rendeleti szabályozást - ha az időleges hatályú rendeletek a demokratikus kibontakozást szolgálják. A kérdés csak az, hogy valóban létezik-e a partnerségen alapuló nemzeti megegyezés szándéka? Jogi és technikai megoldásokat - meggyőződésem szerint - a törvénykezési színjáték kikerülésével is lehet találni. +++ 1989. január 11., szerda
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »