![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A nemzeti ünnepek
|
![](../img/spacer.gif)
(Demszky Gábor) München, 1989. január 3. (SZER, Világhíradó) - Folyamatban van egy idő óta a nemzeti ünnepek rehabilitálása Kelet-Európában. Az Országgyűlés patrióta gesztussal lepte meg legutóbbi ülésén a magyar társadalmat. A jövő évtől március 15-e állami ünnep, és munkaszüneti nap. Ezentúl nemcsak a diákság fogja megünnepelni a forradalom és szabadságharc évfordulóit. 1848 nemzeti külsőségei az iskolákból a közterekre kerülnek, a felvonulók között pedig ott. lesznek valamennyi nemzedék képviselői mellett a pártszervezetek, a KISZ - és egy rádióközlemény szerint a párt igényt tart az újonnan alakult független szervezetek közreműködésére is. Két valódi nemzeti ünnepnapunk közül az egyik mostantól államilag elismertté vált. A másik: október 23-a maradt ami volt, és nem nehéz előre látni, hogy a kormányzó MSZMP rossz lelkiismerete, s az aktualizált 1956-os követelések továbbra is ütközni fognak ezen a napon. Az ünnepek közötti hangsúly-eltolódás a politikai közélet dinamizálódásából következik. De mire véljük ezt a szép, nemzeti gesztust? Petőfi koszorúit az elmúlt másfél évtizedben csak a diákság helyezte el az emlékhelyeken, a hatalom képviselői pedig csak járőrkocsikban és rendőrkordon formájában voltak jelen. 1972-ben még többéves börtönbüntetéseket osztottak ki a megemlékezés szónokjára és hangadóira, és érdemes megjegyezni, hogy a rehabilitálásuk most sem merült fel. Az elkövetkező években iskolai kizárásokkal és figyelmeztetésekkel szegték a diákság ünneplő kedvét. Az 1980-as évek eleje óta mégis minden évben független demonstráció színhelye volt Budapest. A rendőri beavatkozás 1986-ban volt a legbrutálisabb. Az esti felvonulás szétverésére mint a "Lánchídi csatára" emlékeznek a résztvevők. A házkutatások és őrizetbe vételek is évek óta forgatókönyvszerűén ismétlődnek. Az idei március 15-ikét hét társammal együtt én magam is a kőbányai Gyűjtőfogházban ünnepeltem. Kézenfekvő, de túlságosan egyszerűsítő az a magyarázat, mely szerint a felvonuló diákok ezrei vívták ki március 15-ike nemzeti ünnepként való elismerését. A Politikai Bizottság és a parlament döntése inkább hangulatjavító intézkedés. A nyugati határon megszüntetett műszaki zár, az alternatív katonai szolgálat engedélyezése, a korábbinál liberálisabb útlevéltörvény - nos ezek azok a politikai döntések, amelyeknek a bővülő sorában most már a március 15-i ünnep is megemlíthető. De a magyar parlament döntésének nemzetközi előzményei is figyelemre érdemesek. Ugyanis északi KGST-szomszédaink is hasonló irányban mozdulnak el a korábbi internacionalista álláspontjukról. Ebben az évben volt a cseh függetlenség és a köztársaság kikiáltásának 70. évfordulója. Az évforduló tiszteletére október 28-át csehszlovák nemzeti ünneppé nyilvánították. +++
1989. január 3., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|