 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
- Ünneplés - 1. folyt.
|
Úgy tűnik, az sem annyira a múlt tisztázását és a kommunista
párton belüli reformerek erkölcsi bázisának a létrehozását
szolgálta, mint inkább az ellenzéki tömegek lecsitítását, annak
elkerülését vagy elodázását, hogy a számottevő súlyú konzervatív
kolonccal megterhelt kommunista párt nyílt konfliktusba kerüljön a
társadalom ellenzéki részével.
Megértem persze, hogy az MSZMP reformerői igyekszenek elhárítani
a pártszakadást, attól tartva, hogy az csökkentené az ő politikai
súlyúkat, fokozná nehézségeiket, amellett növelné a nyílt társadalmi
konfliktus veszélyét. Nehéz a manőverezés a konzervatívok és az
ellenzék között, ám meglehet, mindaddig szükséges, amíg a
konzervatívok végleg vereséget nem szenvednek. Csakhogy nem
kellene-é ezt a vereséget épp a kádárizmus határozottabb és
nyíltabb, közérthetőbb bírálatával előmozdítaniok? Bármint áll is a
küzdelem az MSZMP-én belül konzervatívok és reformerek között, a
társadalomnak az a része, és hiszem: a túlnyomó része, mely -56-ot
egyértelműen a maga forradalmi függetlenségi harcának tekinti, nem
lehet tekintettel a kommunisták egymás közti viszályaira. Október
23-ika, mint hagyomány, számunkra nem lehet alku tárgya.
Az MSZMP budapesti bizottsága az ellenzék nemzeti
felelősségérzetére apellálva várja el, hogy 1856 örökösei hajlandók
legyenek összefogni a mai hatalom részeseivel. Ez a hatalom azonban
1956 eltiprásából született. Összefogásra csakis azokkal van
lehetőség, akik egyértelműen elhatárolják magukat Kádártól és a
kádárizmustól, sőt tovább megyek: ez is kevés ma már, mert 1956
örökségét nem az folytatja ma, aki az akkor még érthető
szocialisztikus reformkommunista illúziókat kívánja követni és
fenntartani. 1956 örökségének a legnagyobb értéke számunkra a
függetlenség, a demokrácia és a néptömegek kezdeményezésének a
hármas gondolata. (folyt.)
1989. július 20., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|