 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Október 23-ika ünnepléséről
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - Milyen
hullámokat vert az MSZMP budapesti bizottságának javaslata, amely
szerint október 23-ikát együtt kellene ünnepelni az MSZMP-nek és az
ellenzéknek.
A Magyar Október Párt kivételével, amely ellenzi a közös
ünneplést - még egyik érintett szervezet sem tett közzé
nyilatkozatot ebben az ügyben. Így - mint tegnap is - csak egyes
politikai irányzatokhoz tartozó személyek magánvéleményét tudjuk
idézni. Ma Dr. Demszky Gáborét, aki a Szabad Demokraták
Szövetségének tagja.
- A budapesti pártbizottságnak ez a bejelentése nem ért engem
egyáltalán váratlanul. Ez a bejelentés beleilleszkedik abba a
folyamatba, ami június 16-ikán megkezdődött. Ezen a napon a nemzet
politizáló része visszavette, visszahódította a közelmúljának a
legfontosabb eseményét: az ötvenhatos forradalmat. Egy kissé
groteszk az a helyzet ugyanakkor, hogy az MSZMP áll ennek a
folyamatnak az élére, és nemzeti kiegyezést hírdet.
Számunkra október 23-ika nem a nemzeti kiegyzés napja, hanem a
forradalom évfordulója. Ezzel együtt azt is bejelentették, hogy
november 4-ike helyett október 30-ikán lesz a Köztársaság téren a
koszorúzási ünnepség. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy ez a
gesztus az MSZMP részéről azt jelzi, hogy többé nem a forradalom
leverésének a napját akarják megünnepelni - pusztán koszorúzni
akarnak 30-ikán, ami rendben is van.
Ugyanakkor - és itt egy követelést fogalmaznék meg - október
25-ikét, a parlamenti vérengzés napját hasonlóképpen gyászünneppé
kellene nyilvánítanunk, vagy legalábbis ezen a napon a Parlament
előt koszorúzni kellene a felkelők nevében, a forradalmárok nevében,
az azon a napon lemészároltak nevében. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|