 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
- Október 23. megünnepléséről - 1. folyt.
|
Nagyon érdekes a dolog, ha politikailag próbáljuk értelmezni ezt
az ajánlatot. Különösen izgalmas ez a párt belső küzdelmeire nézve.
Ha az eddigiek után nem lett volna világos hogy a pártot szakadás
fenyegeti, akkor ez után az ajánlat után ez teljesen nyilvánvaló.
Teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a bejelentés ne
kavarjon óriási vihart a párton belül, és hogy ne tegye még
világosabbá a párton belül a frontvonalakat, vagyis úgy gondolom,
hogy ez burkolt formában az úgynevezett konzervatívok felkérése a
pártból való kilépésre. Mert ha valamihez már nem tudják adni a
nevüket, akkor október 23-ika megünnepléséhez biztosan nem.
A második: teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy az ellenzék
a kormánnyal vagy a párt bármely szárnyával együtt ünnepelje október
23-ikát. Ezt már többször elmondtuk. Különösen gyanússá teszi az
ajánlatot az a megfogalmazás amit ők alkalmaznak, hogy itt
tulajdonképpen október 23-ikát kell csak ünnepelni, és hogy csak a
forradalomnak vagy a népfelkelésnek a kezdeti időszakáról van szó az
ünneplés kapcsán, nem pedig az 1956-nak az egész eseményéről. Ez jól
mutatja, hogy a párt nem adta fel azt az értelmezést, miszerint más
volt az eleje és más lett a vége.
Ugyanakkor mi fideszesek már korábban többször világossá tettük,
hogy mi az 1956-os forradalom során elesett áldozatokat nem
ugyanazon a helyen őrizzük az emlékezetünkben. Az embernek
választania kell, és a politikai mozgalmaknak is választaniuk kell.
Vagy a forradalmat ünneplik és a forradalom áldozatainak az emléke
előtt tisztelegnek, vagy a forradalom ellen fellépők emléke előtt
tisztelegnek és a forradalom leverését ünnepelik. E között a kettő
között választani kell. Nem lehet ezt a két dolgot egyszerre, együtt
ünnepelni. +++
1989. július 18., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|