 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (1. rész)
|
1989. július 18., kedd - Október 23-át méltó módon, közösen, a nemzeti kiegyezés jegyében ünnepeljük meg - hangzik az MSZMP budapesti bizottságának álláspontja, s egyben kezdeményezése. A testület legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén, amelynek napirendjén szerepelt egyebek mellett az esztendő második felében esedékes politikai évfordulók ünneplésének megvitatása, állást foglalt október 23-val kapcsolatosan. A részletekről Fabriczki András, az MSZMP budapesti pártbizottság titkára tájékoztatta Markó Gabriellát, az MTI munkatársát.
Elmondta: az MSZMP budapesti bizottsága megítélése szerint az
1956-os népfelkelés kezdőnapját, október 23-át egy demokratikus,
nemzeti népmozgalom jellemezte. A résztvevők - döntő többségben - a
szocializmus megújításáért, a sztálini modell ellen, a demokratikus
viszonyokért, a nemzeti sajátosságok érvényesítésért léptek fel.
Olyan célokért, amelyeket az MSZMP mai megújuló politkája is
sajátjának tekint. Ebben az értelemben e nap szellemiségét elődnek
tekintik, s az elmúlt 40 év reformkezdeményezései között tartják
számon. Mindezek alapján az MSZMP budapesti bizottsága arra
törekszik, hogy október 23-ról való fővárosi megemlékezések konkrét
eseményei, elemei, tartalma és formája mindazon erők
együttműködésének, gondolkozásának eredményeként formálódjanak,
amelyek e nap szellemiségével azonosulnak. Beleértik a mostani
ellenzéki szervezetek közül mindazokat, akik a nemzet iránt érzett
felelősségtől áthatva készek e nemes cél érdekében az
együttműködésre. E tárgykörben konkrét megbeszéléseket
kezdeményeznek, elsősorban a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal -
hangoztatta Fabriczki András.
A megemlékezés kiinduló alapjaként az MSZMP budapesti végrehajtó
bizottsága mindazon szervezetek - köztük pártszervezetek -
kezdeményezéseit támogatja, amelyek javasolják: a fővárosban
közterület elnevezésével is tisztelegjenek Nagy Imre, az MSZMP
alapító tagja, a Magyar Népköztársaság volt miniszterelnöke emléke
előtt. Fabriczki András megemlítette: konkrét javaslat eddig az
MSZMP V. kerületi bizottságától érkezett. Eszerint indítványozzák:
az az eddig névtelen tér, amelyen a Batthyány-örökmécses áll,
viselje ezentúl Nagy Imre nevét. Ezt a javaslatot az MSZMP budapesti
bizottsága támogatja, teszi ezt annak tudatában, hogy a korábbi
években az ellenzéki alternatív szervezetek részéről is volt ilyen
kérés. A titkár hangsúlyozta: e kérdésben végülis a Fővárosi Tanács
dönt. (folyt. köv.)
1989. július 17., hétfő 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|