 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt (7. rész)
|
Tildy Zoltán védője, dr. Bánáti János szintén kiemelte a bírói
függetlenség lábbal tiprását, s azt, hogy a vádlottaknak
gyakorlatilag nem volt módjuk védekezni. Leszögezte: a tárgyalt ügy
hátterében tragikus politikai döntés állt.
A védőbeszédek után az Elnökségi Tanács összeült. A határozatot
- amely hatályon kívül helyezi a törvénysértő ítéleteket, s az
érintetteket felmenti az ellenük emelt vádak alól - délután dr.
Szilbereky Jenő hirdette ki, s indokolta meg.
Elmondotta: a testület elsősorban azt vizsgálta, hogy az
elítéltek elkövették-e a terhükre rótt bűncselekményeket.
Megállapította: Nagy Imre és társainak tevékenysége alkotmányos
keretek között maradt, nem irányult a népi demokratikus államrend
megdöntésére.
Az Elnökségi Tanács leszögezte: a hatalmon lévő párt
politikájának, a fennálló állami és társadalmi intézményeknek a
bírálata, illetve a megváltoztatásukra irányuló, az alkotmány
keretei közötti politikai tevékenység nem tekinthető az államrend
elleni támadásnak. A Népbírósági Tanács annak idején terhükre rótta,
hogy kirobbantották és megszervezték az október 23-i tüntetést és
kidolgozták a leendő Nagy Imre-kormány programját. Történelmi tény,
hogy az október 23-i tüntetés és az azt követő események hosszú
ideje érlelődő társadalmi válság talaján robbantak ki. Lényegében a
legkülönbözőbb társadalmi csoportok spontán reakciója volt ez a
merev, változtatásra képtelen párt- és állami vezetés magatartásával
szemben - mutatott rá az Elnökségi Tanács. A mozgásba lendült
tömegek a helyzet megváltoztatását nagyrészt attól várták, hogy újra
Nagy Imre kerül a kormány élére. A leendő kormány programjának
kidolgozása egyenesen szükségszerű volt abban a helyzetben.
Dr. Szilbereky Jenő hangsúlyozta: valamely kormány alkotmányos
keretek közötti hivatali működésének megítélése nem büntetőjogi
kérdés, a kormányzati tevékenység során elkövetett hibák, a
működésre vonatkozó szabályoknak a szükséghelyzet miatti, vagy
enélkül való megszegése nem állam elleni bűncselekmény.
Emlékeztetett arra, hogy Nagy Imre október 24-ől az ország törvényes
miniszterelnöke volt, s a per több szereplője tisztséget viselt
kormányában.
A számos eljárási szabálysértésen túl utalt a magyar-jugoszláv
egyezményre, amelyben a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy Nagy
Imre és társai ellen nem indítanak büntetőeljárást. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|