![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Novoje Vremja - 1956 (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A lap képviselője felteszi a kérdést a történészeknek, hogy véleményük szerint 1956 a rendszer megdöntésére irányuló puccsként vagy népfelkelésként értékelhető. Fomin szerint az események kezdetben békés jellegűek voltak, és a szocializmus tökéletesítésére irányultak. Csak később jelentek meg a szélsőséges elemek, amelyek a rendszer, a párt vezetői ellen hangolták a tömeget. Fomin véleménye szerint puccs volt, lévén csak egyes helyeken voltak fegyveres megmozdulások. Ezzel szemben Bulahnak az a véleménye, hogy Rákosi- és Sztálin-ellenes széles demokratikus mozgalom bontakozott ki a szocializmus torzulásainak felszámolására. Ehhez a széles tömegmozgalomhoz csapódtak aztán október 23. és november 4. között az ellenforradalmi elemek, amelyeknek nem volt a mozgalomban meghatározó szerepük még akkor sem, ha több ezer fegyveresről volt szó. A szovjet csapatok szerepéről Jagodovszkij úgy vélekedik, hogy az első budapesti bevonulás nem a magyar kormány kezdeményezésére történt. Ezzel szemben Fomin úgy tudja, hogy október 23-án Jurij Andropov nagykövet felhívta P. Lescsenko tábornokot, a szovjet csapatok parancsnokát és közölte vele Hegedűs András kormányának a szovjet csapatok Budapestre történő behívására vonatkozó kérését. A parancsnok azt válaszolta, hogy csak a szovjet honvédelmi miniszter parancsára tehet ilyen lépést. A parancs egy óra múlva megérkezett. Jagodovszkij ezzel kapcsolatban kételyének adott hangot, mivel szerinte ilyen határozatok nem születnek ilyen gyorsan. A teljes igazság feltárásához az is szükséges, hogy milyen tárgyalásokat folytattak Kádár Jánossal. Jagodovszkij elképzelhetőnek nevezte, hogy Kádár kénytelen volt beleegyezni a szovjet csapatok behívásába, lehetséges, hogy ,,segítettek,, neki a döntés meghozásában. Nem lehet kizárni azt sem, hogy tartottak a nyugat beavatkozásától, mivel gyakorlatilag nyitott volt a határ. Ahhoz, hogy valódi képet lehessen alkotni a történtekről, fel kell tárni az összes dokumentumot, és lehetővé kell tenni, hogy mind a magyar, mind pedig a szovjet történészek hozzáférhessenek az archivumokhoz. Egyelőre az 1956-os dokumentumok egésze még nem áll a szakemberek rendelkezésére - állapította meg végezetül Jagodovszkij.+++
1989. július 5., szerda 18:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|