 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kádár János Társaság közleménye
"... mélységesen aggódik a jelenlegi
ellenforradalmi válság mélysége, az MSZMP-n belül tapasztalható
széthúzás és tehetetlenségi nyomaték, valamint az egyre erősödő
jobbratolódás miatt, mely tünetek kísértetiesen hasonlítanak az
1956-os tragédia előestéjén kialakult helyzethez."
BBC, Panoráma:
Ceausescu igéretei - és a valóság
"Romániában már évek óta csak jegyre lehet kapni olyan alapvető
élelmiszereket, mint a cukor, a főzőolaj, a liszt, a hús és a vaj. A
tartományokban a kenyeret is jegyre adják, csak Bukarestben nem. E
hónap elején 20 százalékkal növelték az olaj és 15 százalékkal a
cukor fejadagot, az erről szóló határozatot a párt csúcsvezetőségi
szerve, a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - Az Országgyűlés téli ülésszakán, s azt megelőzően is többen indítványozták: a parlament alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Ennek jogszabályi feltételeiről kérdezte dr. Fürész Klárát, az ELTE docensét az MTI munkatársa.
- Az alkotmány elfogadására, illetve módosítására többfajta
eljárás alakult ki a különböző országokban. Az egyik változat,
amikor népszavazással döntenek az alaptörvényről, egy másik forma
pedig az alkotmányozó gyűlés, nemzetgyűlés létrehozása. Előírhatnak
külön eljárási szabályokat is, így például hazánkban is - jelenleg -
kétharmados, úgynevezett minősített többség szükséges az alkotmány
törvényerőre emeléséhez - emlékeztetett dr. Fürész Klára.
- Az alkotmányos referendum azt jelenti, hogy a törvényhozó
testület alkotja meg az alaptörvényt, ám az addig nem lép hatályba,
amíg népszavazás nem szentesíti. Ezt az intézményt ismeri példul az
osztrák alkotmány is. Az 1958-as francia alaptörvény úgynevezett
fakultatív referendumot tartalmaz: a köztársasági elnök dönti el,
népszavazásra bocsátja-e az alkotmányt, vagy sem. A referendum a
szocialista országokban sem ismeretlen. Úgy fogadták el 1968-ban az
NDK, 1971-ben a bolgár és 1976-ban a kubai alaptörvényt, hogy
először a törvényhozó testület, majd a lakosság szavazott.
- A másik lehetőség az alkotmányozó gyűlés. Ez olyan választott
testület, amelynek kizárólag az alaptörvény megalkotása a feladata.
Amikor ennek eleget tett, feloszlik. A történelem során az
alkotmányozó gyűlés gondolata mindig akkor került előtérbe, amikor
lényeges társadalmi átalakulás következett be, s a korábbi
választott testület már nem volt képes új szellemű alkotmányozásra.
(Így a francia forradalom első írott alkotmányát az arra a feladatra
alakult nemzetgyűlés hozta létre 1791-ben; Oroszországban viszont,
az 1917-es februári forradalom vívmányaként életre hívott
úgynevezett dúma egy évvel később azért oszlott fel, mert a
szocialista alkotmány megalkotására már nem volt képes.)
- Az új alaptörvény megalkotása kapcsán hazánkban felmerül, hogy
a jelenlegi képviselők, a hagyományos módon megválasztott parlament
felvállalhatja-e a döntést egy ilyen jelentős kérdésben. Amennyiben
nem, akkor az új választójogi törvény alapján megválasztott testület
elé kerülne az alkotmány. (folyt.köv.)
1989. január 19., csütörtök 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Gyors ámde viharos távozásom krónikája következik. 1989 szeprember 26-án eljutottam a cenzúraszámlálás 10. esetéig... a Pozsgay-féle nyilatkozat fennakadt a cenzúra hálóján! Tábori András főszerkesztő-helyettes és Bossányi Katalion főszekresztő-helyettesi posztvárományos - később az MSZP képviselője - közösen húzták ki a szövegből a Pozsgayra vonatkozó részt. Felháborodottan tiltakoztam. Egyrészt az ellenzéki sarokkal kapcsolatos megállapodásra hivatkoztamn, másrészt arra, hogy Pozsgayról amúgy napi 50 dicshimnusz jelenik meg, miért ne kaphatna legálább egyetlen másféle vélemény is hangot. A húzás maradt. Nem volt mit tenni, azonnali hatállyal felmondtam a Magyar Hírlapnak."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A megállapodást aláíró pártok közül négy - a Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt - egy jól indokolt levélben, saját nevükben külön is kérték az Országgyűléstől a sarkalatos törvények elfogadását. "
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|