Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés 1.
1990. december 3., hétfő - Az akadémia reformkoncepciója szerint szükséges, hogy helyreállítsák a hazai tudományosság autonómiáját, szabad fejlődését. Tegyék lehetővé, hogy a politikai hatalomtól függetlenül, saját normái szerint végezhesse munkáját. Igazi funkciójának betöltésével szolgálhassa a társadalom, a nemzet ügyét - hangsúlyozta Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudós társaságnak hétfőn, az MTA kongresszusi teremben kezdődött rendkívüli közgyűlésén, amelyen az Akadémia reform alapelveit vitatják meg. Elmondta, hogy a magyar tudományos életnek és intézményeinek - így az Akadémiának - nemcsak az újjáalakuló alakuló hazai struktúrában kell megtalálnia méltó helyét, hanem a gyorsan fejlődő nemzetközi tudományos világban is. Fontos, hogy az Akadémia ismét egyre több szállal kapcsolódjon a tudományok nemzetközi műhelyeihez, szervezeteihez. A reformkoncepció a kutatóintézeti hálózat fenntartását, korszerűsítését és hatékonyabbá tételét tűzte ki célul. Ez azzal is elősegíthető, hogy a tudományos továbbképzés új egyetemi szervezetét az egyetemek és az akadémiai kutatóintézetek együttműködéséval kívánja létrehozni. Íly módon hídat épít az egymástól szétválasztott kutatás és felsőoktatás, az Akadémia és az egyetemek között. Ez az intézményes együttműködés lehetővé teszi a tudományos fokozatok új, korszerű, a nemzetközi követelményeknek is megfelelő rendszerének kialakítását. Az akadémiai hivatal szervezetét olymódon kívánják átalakítani, hogy az ne irányítsa, hanem hozzáértéssel szolgálja a tudományos kutatást. A továbbiakban kérte, hogy a közgyűlés segítse elő az akadémiai reform-folyamatot, foglaljon állást, hogy az Akadémia visszanyert szabadságával élve képes legyen előrelépni. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész magyar nép nevében kívánt felelősségteljes eredményes munkálkodást a közgyűlésnek, ezután Kosáry Domokos köszöntötte a közgyűlésen résztvevő Teller Ede világhírű fizikust, akit ez év májusában, távollétében választottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává. Munkásságát méltatva hangsúlyozta: tudására és tanácsára nagy szükség lehet. Jelenléte annak is jelképe - mondotta, hogy a hazai és külföldi magyar tudósok sok nehéz évtized után végre kezet nyújthatnak egymásnak. Az Akadémia elnöke átadta Teller Edének az MTA tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. (folyt.köv.) 1990. december 3., hétfő 16:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés (2. rész)
Teller Ede meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést. Elmondta: a hazatérés nagy megrázkodtatás volt számára. Érzéseit szinte nem is tudja kifejezni. Lelkesedést és reménységet érez, annak a reményét, hogy a magyar szó sokat jelent mind a magyarok, mind a modern világ számára. Az atomenergiáról szólva Teller Ede hangsúlyozta: nagyon fontos a világnak, enélkül nem lehet megszüntetni a különbséget a fejlett és a fejlődő országok között. Nem szabad azonban megengedni, hogy ez félelmet keltsen, felhasználásánál nagy fokú óvatosság szükséges. A kormány nevében Antall József miniszterelnök köszöntötte a közgyűlést: - A Magyar Tudományos Akadémiának elismertségével, történelmi multjával és szellemi potenciájával fenn kell maradnia, s a továbbiakban is Magyarországot kell szolgálnia - hangsúlyozta beszédében. A Magyar Tudományos Akadémia nem csupán a tudósok társasága - miként egykor megszületett - hanem a tudományos kutatásnak a kormányzattól független, ha úgy tetszik önkormányzati jellegű szervezete, amelyik az egyetemi autonómiákkal együtt hozzátartozik a polgári pluralista államszerkezet, intézményrendszer kialakításához és reformjához. A miniszterelnök kérte a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak és szervezeteinek bizalmát, mert - miként elmondta - ha nincs bizalmunk önmagunkban, a világnak sem lesz bizalma bennünk. Akkor pedig nem lesz befektetés, beruházás, nem rendezhetjük a tulajdonviszonyokat. Ha a hazai és a külföldi befektetők nem látják azt, hogy biztosra mennek, akkor nincs gazdasági felemelkedés, e nélkül pedig nincs elosztási lehetőség. (folyt.köv.) 1990. december 3., hétfő 16:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés (3. rész)
A közgyűlés elfogadta az Akadémia törvény alapelveit. Eszerint a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos életnek önkormányzati elven alapuló köztestülete. Munkájában az Akadémia tagjai közvetlenül, a tudományos kutatók az alapszabályokban meghatározott módokon közvetlenül, vagy képviselet útján vesznek részt. Maga állapítja meg alapszabályait, szervezetét, valamint működési rendjét és választja meg tagjait, vezetőit. Alapvető feladata a tudományos kutatások művelése, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítése, feladatainak teljesítése érdekében autonóm tudományos kutatóintézeteket tart fenn. Tudományos kutatásokat támogat egyetemeken és közgyűjteményekben, különböző társulásokat hoz létre egyetemekkel. Saját tulajdonnal rendelkezik. Elfogadták az intézetek önállóságára és az eredményei értékelésére vonatkozó javaslatokat is. Egyetértettek azzal, hogy alakítsák meg az Akadémiai Intézetek Bizottságát, amelynek feladata az akadémiai, egyetemi és más kutatóhelyek problémáinak megoldása. Igen élénk vita után elfogadták a tudományos továbbképzésnek az Akadémia és az egyetemek szoros, intézményes együttműködésén alapuló szervezetének gondolatát. Hozzájárultak ennek részleteit kialakító bizottság kiküldéséhez. A közgyűlés kedden folytatódik. (MTI) 1990. december 3., hétfő 18:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »