|
|
 |
|
 |
Bibó István Emlékbizottság
|
(Molnár Máté)
München, 1989. február 28. (SZER, Magyar híradó) - Hétfőn este
Szegeden nyilvánosság elé lépett az ősszel alakított Bibó István
Emlékbizottság. Az öntevékeny csoportok és diáklapok képviselőiből
alakult bizottság elnöke, Delavics István történész mutatta be a
mintegy 300 érdeklődőnek az emlékbizottság védnökeit: ifjú Bibó
Istvánt, Ilia Mihályt és Vásárhelyi Miklóst, továbbá Bibó
hagyatékának egyik sajtó alá rendezőjét, Szilágyi Sándort. A
bizottság Bibó István halálának 10. évfordulóján - május 10-én -
emlékművet állít a szegedi egyetem egykori professzorának az
egyetem főépületében. Május 11-én és 12-én pedig Nemzet és
demokrácia címmel konferenciát rendez tiszteletére.
Az est kezdetén Ilia Mihály a Bibó-család szegedi éveiről beszélt.
Hangsúlyozta, hogy az idősebb Bibó István az Egyetemi Könyvtár
egykori igazgatója nélkül nem alakulhatott volna ki a magyar
társadalomtudományok egyik legfontosabb csoportja. Hiszen ő
gyűjtötte össze azokat a német és angol tudományos műveket,
amelyekből fia és kortársai tanultak.
Vásárhelyi Miklós - a Nagy Imre-kormány egykori sajtófőnöke -
visszaemlékezett az 1945 végén tartott vitára, ahol Lukács György
és. Révai József támadták Bibót a Magyar demokrácia válsága című
tanulmányáért. És ahol ő - mint mondta - először érezte magát
rosszul a hívő kommunista bőrében.
Később hívőből újra gondolkodó lett. Ennek következtében hosszabb
időt tölthetett Bibó Istvánnal együtt a váci börtönben. Szilágyi
Sándor Bibónak még a háború alatt írt befejezetlen könyvéről
beszélt, amelyben először tárgyalt - a háború után várható
helyzetről gondolkodva - azt a problémát, hogy a legtöbb nem
demokratikus rendszerből demokráciát csinálni jött.
E kérdés láthatóan 1989-ben is aktuális. Ifjú Bibó István édesapja
életének azon időszakaira emlékezett, amikor hallgatásra ítélve,
illetve az 1960-as évektől - a hazug konszolidáció miatt - önként
is visszahúzódva, a mindennapok gondjaival kellett foglalkoznia, és
csak rövid, vázlatos tanulmányokat írt.
Elmondta továbbá, hogy a két évvel ezelőtt megjelent háromkötetes
válogatáshoz - amit nem ő szerkesztett - most állítja össze a
negyedik, kiegészítő kötetet. Ha az 1990-ben megjelenik, akkor
végre magyarországi kiadásban is olvasható lesz Bibó István minden
fontos írása.
Az est végén Szilágyi Sándor - a független csoportok március 15-
ét előkészítő bizottságának tagja - felolvasta az a közleményt,
melyben kifejtik: a tévé tervezett szimbolikus lefoglalása csak
Petőfi híres, sajtószabadságot teremtő gesztusának - amikor rátette
kezét a Landerer-nyomda egyik gépére - ünnepi felidézése, nem pedig
erőszakos akció, amelynek Fejti György és mások igyekeznek
feltüntetni.
Ezt a nyilatkozatot vasárnap eljuttatták az MTI-hez, de eddig még
sehol sem jelent meg. +++
1989. február 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|