|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülésének visszhangja
|
Köln, 1989. február 13. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink!
Belföldi lapszemlével folytatjuk műsorunkat, amelyben ma egyetlen
témával: az MSZMP Központi Bizottsága ülésének visszhangjával
foglalkozunk.
Idézzük elsőként a Süddeutsche Zeitungot:
- - A szocialista testvérországok között - hangsúlyozza a lap -
Magyarország mindig is rendkívüli reformbarátnak mutatkozott.
Gorbacsov hatalomra jutása óta a magyarság Moszkvából is szabad
utat kapott, nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai
területlen is reformjaihoz.
A pártkongresszus óta lélegzetelállító a fejlődés. Az események e
viharos alakulásából a Központi Bizottság a hét végén levonta a
konzekvenciákat, és félreérthetetlenül állást foglalt a
többpártrendszer mellett.
Az ellenzék működésének természetesen határokat von a készülőben
lévő alkotmány. A lényeg azonban, hogy a reformerek, akik egy új
társadalmi rend megteremtését tűzték célul felülkerekedtek -
állapítja meg a cikkíró.
A Badische Zeitung a következőket hangsúlyozza: Budapest valóban
forradalmi léptekkel halad. Ez az első alkalom, hogy egy uralmon
lévő kommunista párt önként lemond az addig oly magától értetődőnek
tekintett egyeduralmáról, és előkészíti az utat egy pluralisztikus
társadalom megteremtésének.
Kihívás ez a kommunista káderek számára, akiknek első alkalommal
kell helyt állniuk majd a versenyben, de ugyanakkor azoknak a
testvérállamoknak is, amelyek a maguk módján küzdenek a
reformokért, vagy pedig megtagadják a lényeges változtatásokat.
A kommunisták számára meglehetősen kevés biztosítékot jelent az,
hogy a jövő többpártrendszerének szocialista alapokon kell
nyugodnia. A későbbi demokratikus államban előbb még kell találniuk
majd a helyüket. Hogy hogyan állják meg ezt a próbát, az irányadó
lehet Kelet-Európa többi reformere számára. Csak akkor lehetnek
sikeresek, ha a megújulási mozgalom részévé válnak -, vagy ahogy
ezt épp Grósz Károly demonstrálta - annak az élére állnak -
hangsúlyozza a Freiburgban megjelenő napilap.
Frankfurter Rundschau így foglalja össze az előzményeket: a
szombaton befejeződött KB ülést Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság
tagjának egy két héttel korábbi nyilatkozata váltotta ki.
A reformernek az a megállapítása, hogy 1956 nem ellenforradalom,
hanem népfelkelés volt, ellentmondásra késztetett más vezetőket,
többek között Grósz Károlyt is.
A pártban eddig csak ellenforradalomról volt szó. Ez a
megfogalmazás jogossá tette a szovjet hadsereg véres beavatkozását,
amelynek következtében az akkori miniszterelnököt, aki bejelentette
Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő kilépését 1958-ban,
titkos per után kivégezték - ugyanakkor új párt- és állami vezetést
neveztek ki Kádár János vezetésével.
A Központi Bizottság mostani ülésén kompromisszumos megoldás
született. Kezdetben egy népfelkelésről volt szó, amely véres
ellenforradalommá alakult. A kompromisszum egyelőre megfelel a párt
valamennyi irányzatának, hiszen meggátolja a pártvezetés szakadását
és a személyi konzekvenciákat.
A KB a politikai pluralizmus mellett foglalt állást. Grósz
támogatta a szocialista alapon létrejövő többpártrendszert -, amely
viszont meggátolja a rendszer-ellenes erők létrejöttét.
A többpártrendszer segítségével elkerülhetők lennének a múltban
elkövetett hibák - idézi az eseményeket a frankfurti lap
vezércikke.
Az Augsburger Allgemeinéban ezt olvashatjuk: A Kreml-főnök,
Gorbacsov sárga lehet az irigységtől, ha Budapestre tekint.
Miközben a Szovjetunióban szinte minden oldalról újra és újra
gáncsot vetnek a reformereknek - Grósz Károlynak, a magyar párt
vezetőjének látszólag minden különösebb megerőltetés nélkül sikerül
új utakra vezetnie országát. Holott Magyarországon alig kisebbek a
nézeteltérések az ortodoxok és az úgynevezett megújulást sürgető
erők között, mint az SZKP-ban - állapítja meg az augsburgi napilap.
+++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|