Rendszerváltás és az MTI

	Keszthelyi Zsolt szabadonbocsátása
(Krassó György) München, 1989. január 15. (SZER, Zene, Szó) - Kedden, január 10-én szabadlábra helyezték a 24 éves Keszthelyi Zsoltot, aki letartóztatása óta közel két évet töltött különböző büntetőintézetekben. Keszthelyi negyed kedvezménnyel szabadult, vagyis büntetése egynegyed részének végrehajtását feltételesen felfüggesztették. A negyedet csaknem minden, korábban még nem büntetett köztörvényes elítélt megkapja Magyarországon, de a katonai szolgálat megtagadóinak általában le kell tölteniük az ítéletben kiszabott teljes büntetést. Nemrégiben azonban ily módon került szabadlábra a katonai szolgálat megtagadásáért elítélt Pillér József is, és Keszthelyi Zsolt hiába hangoztatta a márianosztrai börtönben a szabadulása előtti pénteken tartott úgynevezett kedvezménytárgyaláson, hogy ő semmilyen kedvezményt nem kér és nem is kíván elfogadni, a döntést hozó bíró elrendelte szabadlábra helyezését jó viselkedésére hivatkozva. Keszthelyi Zsolt kiszabadulását remélve édesanyja és három barátja várta őt a börtön előterében és együtt utaztak Budapestre. A Magyar Nemzet ugyancsak megjelent tudósítójának Keszthelyi nem adott nyilatkozatot. Magyarországon már régóta alkalmazott gyakorlat az, hogy elviszik katonának a politikailag aktív és a hatalom számára kellemetlen fiatal férfiakat. így került sor korábban az avantgárd Inconnu művészeti csoport két tagjának, pop-song énekeseknek és egy fiatal cigány költőnek, Bari Károlynak katonai behívására is. Keszthelyi Zsolt azonban nem volt hajlandó bevonulni a hadseregbe. Már a korábbi években és azóta is ezrek tagadták meg lelkiismereti okokból a katonai szolgálatot Magyarországon, de az egyébként vallásos Keszthelyi volt az első olyan ismert nevű személy, akinek indítéka nem volt vallási jellegű. Zsolt visszaküldte katonakönyvét a kiegészítő parancsnoksághoz és mellékelt egy nyilatkozatot is arról, hogy nem hajlandó olyan hadseregben szolgálni, amely nem áll demokratikusan megválasztott kormány ellenőrzése alatt, majd hasonló tartalmú üzenetet küldött Bécsbe, az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó, mellesleg még ma is ülésező bécsi értekezlethez. Ekkor kezdődött Keszthelyi Zsolt viszontagságokkal terhes utolsó két éve. Zsoltot 1987. február 25-én albérleti szobájában letartóztatták és a Fő utcai katona ügyészség börtönébe szállították. A demokratikus ellenzéki mozgalom résztvevői nyilatkozatban fejezték ki rokonszenvüket Zsolt bátor tette iránt, majd amikor március 3-ikán a Fő utcai katonai bíróság váratlanul elhalasztotta a már kitűzött tárgyalást, a Vox Humana Kör négy tagja üzenetet küldött az Amnesty Internationalhoz, és nemzetközi segítséget kért. Nem sokkal később, április 7-én Budapesten Keszthelyi Zsolt Bizottság néven szolidaritási csoport is alakult, amely azután egészen most keddig szívós küzdelmet folytatott Zsolt kiszabadításáért. A katonai bíróság végül is kitűzte a tárgyalást április 27-ére. Zsolt még korábban a börtönből beadványt intézett a bírósághoz, melyben követelte az alternatív civilszolgálat bevezetését, vagyis azt, amiről most, a közeljövőben fog törvényt alkotni az Országgyűlés. Zsolt tehát bíróság elé került és három évre ítélték. A nyilvánosnak mondott tárgyaláson mintegy félórás, durvaságokig fajult vita után is csak 9 hallgatót engedtek be, és közülük is négyen ismeretlenek voltak. Nem tartoztak Keszthelyi Zsolt hozzátartozói, vagy barátai körébe. Kiszely Károlyt, aki korábban talán a legtöbbet tett a szolgálatmegtagadók érdekében, két katona a földön vonszolva távolította el a tárgyalóteremből. Az angol rádió tudósítóját, Nick Thorpe-t és az Amnesty International képviselőjét nem engedték be a tárgyalásra, az utóbbinak csak két órával később sikerült az Igazságügyi Minisztériumtól engedélyt szereznie és az ítélethirdetésre a tárgyalásra bejutnia. A per során senkitől nem vonták ugyan meg a szót, de Keszthelyi indítványát, amely a bíróságot arra szólította fel, hogy forduljon az alkotmányjogi tanácshoz a civil szolgálat bevezetése ügyében, a bíróság jogellenesen, a hatáskör hiányára hivatkozva elutasította. Keszthelyi az utolsó szó jogán kétségbe vonta a katonai bíróság elfogulatlanságát egy olyan ügyben, ahol éppen a katonaság testületi érdekei ütköznek az egyéni szabadságjogokkal, és hangoztatta, hogy a nemzetközi békét csak az alternatív polgári szolgálat bevezetésével lehet biztosítani. A magyarországi demokratikus ellenzék Keszthelyi Zsolt Bizottság néven már korábban megszerveződő csoportja délután sokszorosított röplapokon tiltakozott az ítélet ellen, követelte a kötelező katonai szolgálat eltörlését, és a betegápolással, vagy idős emberek gondozásával járó békeszolgálat bevezetését kívánta. Egyben felhívták a békeszerető és jogtisztelő embereket, hogy emeljék fel szavukat Keszthelyi Zsolt és sorstársai fogva tartása ellen. Zsoltot az ítélet után egy vidéki börtönbe szállították, hozzátartozói sem tudták, hova. Mos már külföldi szolidaritási akciókra is sor került. A lengyel pacifista szabadság-és békeszervezet röplapokon és nemzetközi szemináriumán követelte Keszthelyi Zsolt szabadon bocsátását. A Guardian című londoni lap április 28-iki számát, amelyben cikk jelent meg Keszthelyi elítéléséről, a budapesti szállodákban nem lehetett megvásárolni. A magyar hatóságok jobbnak látták, ha leszállítják Zsolt büntetését, a május 28-iki másodfokú tárgyaláson három év helyett két és fél év börtönt kapott. Zsoltot börtönből börtönbe szállították és durván, embertelenül bántak vele. Hozzátartozóitól, barátaitól elszigetelték, a levelezéstől eltiltották és Márianosztrán olyan zárkában helyezték el, ahol közbűntényes cellatársai az őrség hallgatólagos beleegyezésével súlyosan bántalmazták. Az egyre növekvő számú- magyar és külföldi tiltakozás hatására azonban a bánásmód javult és végül most kedden feltételesen szabadlábra helyezték. Zsolt azt mondotta telefonon, hogy egyelőre ismerkedni szeretne a bebörtönzése óta több tekintetben megváltozott magyarországi viszonyokkal és szeretne továbbtanulni. Zsolt tehát kiszabadult. De sokan teszik fel a kérdést: miért tartanak még mindig börtönben a lelkiismeretük szavára hallgató 150-160 fiatalt, ha valóban be akarják vezetni az alternatív civilszolgálatot? +++ 1989. január 15., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »